Tudomány

Az ezredforduló előtt alig ismerték ezt az állatot, idén az év emlősének választották

A magyar szöcskeegeret választotta 2025-ben az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert közreműködésével.

A mesterséges intelligencia dönti el, mi a tiltott, tűrt és támogatott

Már félmillió magyart korlátozhatott a Facebook, miközben az online óriásplatformok tartalom- és fiókmoderálási szabályai gyakorlatilag átláthatatlanok – egyebek mellett erre mutatott rá egy, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült friss tanulmány. A kutatás a Facebook és a YouTube vonatkozó gyakorlatát és szabályzatait elemezve azt vizsgálta, hogyan korlátozzák a nagy platformszolgáltatók a felhasználókat.

Hat bolygó előtt vonul el a dagadó Hold

Szombat estétől a Merkúr kivételével a Naprendszer összes bolygója megfigyelhető lesz az esti égen. Február végére a Naprendszer legkisebb bolygója is beáll a sorba.

Szaporodnak a kerecsenek, bár a líbiai solymászok megvámolják őket

Rekordszámú, 530 fiókát neveltek 2024-ben a múlt év madarának választott kerecsensólymok Magyarországon.

Nőket is temettek el fegyverekkel a honfoglalás korában

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói azonosították az első női fegyveres temetkezést a honfoglalás kori Kárpát-medencéből, a sárrétudvari-hízóföldi temetőből származó leletet a feltáráskor férfinak vélték.

1300-an élnek a föld utolsó vadászó-gyűjtögető népében

A hadzák a modern világ árnyékában őrzik ősi hagyományaikat, hierarchiától mentes társadalmukat és egészségük garanciáját, a diverz mikrobiomjukat.

Mi a közös a nyilvános illemhelyekben, a Lyme-kórban és a sünökben?

Csaknem 60 ország mintegy 160 vezető nemzetközi szakértője három évig dolgozott azon a jelentésen, amelyben arra kerestek válaszokat, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a világ környezeti és társadalmi válságai.

Még mélyebbre kell nyúlnia a zsebébe annak, aki meg szeretné mászni az Everestet

Több mint 35 százalékkal megemelik a Mount Everestre kiadott mászási engedély díját, amely így 15 ezer dollár (hatmillió forint) lesz – jelentette be szerdán a nepáli idegenforgalmi hivatal igazgatója.

Sürgetik a favágókat a madárvédők

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményben hívja fel az önkormányzati és állami szervek, kivitelezők és a lakosság figyelmét, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, melyek március-áprilistól veszélyt jelentenek az állatokra, a biológiai sokféleségre.

Winston Churchill, a brit buldog még a zenei listákra is felkapaszkodott

A legnagyobb brit, akit a történelem egyik legkiválóbb szónokaként tartunk számon, gyerekként beszédhibával küzdött. Halálának 60. évfordulóján emlékezünk rá.

Trunk Tamás: Ha most nem kezdünk el az alfákról és az alfákkal beszélni, akkor mikor?

Az élsportoló alpesi síző, generációs és márkatanácsadóként dolgozó 21 éves Trunk Tamás nemrég fejezte be a harmadik könyvét, amely az alfa generációról szól.

A mocsári nőszőfűt választották az év vadvirágának

Az idén szakmai kuratórium választotta meg az év vadvirágát.

Ipari szinten inaktiválják a vírusokat Pécsett

Új korszak nyílik a járványok elleni védekezésben: az UV-inaktiváción alapuló technológia ipari szintre emelése olyan megoldást kínál, amely forradalmasíthatja a vírusok elleni kutatási és fejlesztési munkákat, miközben jelentősen növeli a virológiai és vakcinfaejlesztési kutatások lehetőségeit, és csökkenti a költségeket.

Pálinka vagy aszalvány?

Kovács Gyula pomológus adomái és kis körtetörténet a Petőfi Akadémia új videójában!

Elhunyt Sohár Pál kémikus, az MTA rendes tagja

Életének 89. évében, vasárnap elhunyt Sohár Pál Széchenyi-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja – tudatta az MTA az MTI-vel hétfőn.

Szegeden bizonyították, hogy az antibiotikumok nem mindig hatásosak

Az új antibiotikumokkal szembeni rezisztencia okait vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai, és arra a következtetésre jutottak, hogy gyökeres szemléletváltásra van szükség az antibiotikum-fejlesztésben. A hírt a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján tették közzé.