Tudományos forradalom – gyárosból lett ágyúöntő

Az 1848-as forradalom kitörése nem csupán a politikai, hanem a tudományos életet is megbolygatta. Egyetemi tanár állt be nemzetőrnek, vegyész irányított lőporgyárat, és olyan is akadt, akinek kutatói karrierje végérvényesen más irányt vett. Az Álmok álmodói 20 kiállításon a szabadságharc aktív résztvevői is szerepelnek, ráadásul a nemzeti ünnep alkalmából március 12–15. között kedvezményes, 15 százalékkal olcsóbb jegyárakkal látogatható a Millenáris.

Kolerabiztos, ágyúgyártó, egészségügyi tanácsos

Kossuth Lajos politikai pályája jól ismert, de ahogy a kiállításon is kiderül, az első felelős magyar kormány pénzügyminisztere, majd kormányzó-elnöke még 1831-ben kolerabiztosként igyekezett megfékezni a járványt Zemplén vármegyében.

Széchenyi István, a 19. század első felének meghatározó politikusa, az első felelős és független magyar kormány közlekedésügyi és közmunka minisztere a Millenáris tárlatán a reformkor influenszereként látható.

Czetz János földrajztudós és térképész tudományos körökben Argentína Paraguayjal és Brazíliával határos vidékének feltérképezése, valamint földrajzi leírása miatt vált ismertté, ám mind hazai, mind dél-amerikai katonai tevékenysége is jelentős. A katonai akadémián végzett fiatal Czetz ugyanis 1848. október végétől az erdélyi csapatok ideiglenes parancsnoka volt, később Bem József vezérkari főnökeként tábornoki rangot is szerzett.

Ganz Ábrahám is fontos szerepet töltött be: ő már jól ismert gyárosként kapott felszólítást 1848-ban a Honvédségi Bizottmánytól a hadianyaggyártás megszervezésére, ő ebből az ágyúgyártást vállalta, és ágyúinak csövére a „Ne bántsd a magyart!” feliratot vésték. Polgári feljelentés alapján 1849 októberében letartóztatták és katonai bíróság elé állították, majd lőszer és más kincstári vagyon be nem szolgáltatása miatt hat heti fogságra ítélték.

Görgey Artúrról kevesen tudják, hogy polgári végzettségét tekintve vegyész, holott 1848 előtt e területen kiemelkedő eredményeket publikált a tudományos folyóiratokban, majd 1848–49-es honvédtábornokként számos csatát megnyert, és hadügyminiszterré nevezték ki. A világosi fegyverletétel után száműzték, és csak 1867-ben térhetett vissza Magyarországra.

Irinyi János, a „zajongás nélküli” gyufa feltalálója már korábban is részt vett a mozgalmakban. A szabadságharc idején Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és a puskaporgyártás irányításával, az állami gyárak felügyeletével, így őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték, szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt, többek között a kémiai szaknyelv kialakításában volt fontos szerepe.

A kiállítás Energia, ipar csomópontján helyet kapott Jedlik Ányos műszaki alkotó és kiváló fizikatanár volt, először ő szólalt meg egyetemi katedrán latin helyett magyarul 1845-ben. Az 1848/49-es tanévben már nem tarthatott előadást az egyetemen, és a szertár kulcsait is elvették tőle, így a kényszerszünet idején beállt nemzetőrnek. Pest lövetése kezdetekor a szertárt biztonságos helyre menekítette. A szabadságharc után a tanítást csak német nyelven folytathatta. 1855-ben megalkotta villanyautójának makettjét, és megalkotta a dinamó-villamos elvet.

Felfüggesztette feltalálómunkásságát Wágner Dániel, az arzénmérgezések kimutatására szolgáló eljárás tökéletesítője is, ő az 1848-as minisztérium egészségügyi tanácsosa volt.

Zsigmondy Vilmos bányamérnök, az artézikútfúrás elterjesztője pedig ágyúgyártóként tevékenyen részt vállalt a szabadságharcban, amiért hat év vasban letöltendő várfogságra ítélték, és az olmützi börtönben raboskodott. Fél év múlva aztán kegyelmet kapott, és kiszabadult.

Az Álmok álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című kiállítás 2022. február 15-től egy évig látogatható a Millenárison.

A kiállításról itt írtunk.

További információ: almokalmodoi.hu