Akkor tudjuk átörökíteni kulturális örökségünket a jövő generációi számára, ha ápoljuk őseink, példaképeink emlékét. Ennek jó példája ez a kétnapos konferencia, amelyet a Pray-kódex első tudományos leírójáról, Pray György jezsuita tudósról rendezett az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár – hangsúlyozta köszöntőjében Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette: a maga idejében Pray György olyan alapköveit tette le a magyar tudományos, közgyűjteményi életnek, amelyekből a mai napig táplálkozni lehet.
„A mai napon az egyetem legelső, jezsuita korszakára és egy kiemelkedő jezsuita tudósra, oktatóra, könyvtárosra, Pray Györgyre emlékezünk” – hangsúlyozta köszöntőjében Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora, aki felidézte, hogy az alapító Pázmány Péter 1635-ben a jezsuita rend gondjaira bízta az egyetemet, amelyet 1773-ig irányított a jezsuita rend. Ezt követően, a rend eltörlésével az egyetem életében egy teljesen új korszak kezdődött. Az uralkodónő, Mária Terézia úgy határozott, hogy a nagyszombati egyetemet az ország központi tudományos műhelyévé és felsőoktatási intézményévé fejleszti, ezért székhelyét az ország központjába, Budára tette át.
Felidézte, hogy Mária Terézia 1777-ben nevezte ki az Egyetemi Könyvtár élére Pray Györgyöt, aki kisebb megszakítással 1790-ig látta el feladatát. „Pray György ez alatt a több mint egy évtized alatt jelentős nyomot hagyott a könyvtár és az egyetem történetében” – hangsúlyozta Borhy László. Megemlékezett arról is, hogy Pray György az egyetemi oktatásban is fontos feladatot látott el, és megteremtette az Egyetemi Könyvtár kéziratgyűjteményének alapját is.
P. Koronkai Zoltán, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány SJ socius provincialisa különös örömnek nevezte, hogy a konferencia résztvevőit az Egyetemi Könyvtár épületében köszöntheti, amelynek Pray Györgyöt nevezték ki második őrévé. Mint felidézte, ezt a nagy jezsuita történetírót, akinek munkásságáról és a róla elnevezett kódexről számos előadás fog elhangzani az eseményen, különös módon érintette a jezsuita rend 1773-as feloszlatása. Pray Györgyre is súlyos nélkülözés várt, ennek ellenére hűséges maradt szerzetesi fogadalmaihoz. A feloszlatás után még jelentős tudományos tevékenységet és könyvtárvezetői munkát tudott végezni.
A konferencián előadások hangzanak el a jezsuiták oktatásban betöltött szerepéről, a Jézus Társasága feloszlatásáról, valamint Pray György életművéről. Másnap az OSZK-ban folytatódik a tanácskozás, amelyen a Pray Györgyről elnevezett kódex jelentőségéről, történetéről hangzanak el előadások.
A kódexet, amelynek fő magyar nevezetessége a Halotti beszédnek nevezett szentbeszéd és könyörgés, ma az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében őrzik.
Fotó: Soós Lajos / MTI
