A két alkotó 2015-ben ismerkedett meg a Szimultán Művészeti Iskola üvegművesképzésén. Egyik kedvenc technikájuk alapjait, a castingot (formába olvaszott üveg) Hegyvári Bernadett üvegművész kurzusán sajátították el. Barátságuk kezdete is ide nyúlik vissza. A két kiállító a Kertész Krisztina által vezetett Palamp Glass stúdióban osztja meg egymással tapasztalatait az üveg meleg és hideg megmunkálásával kapcsolatban.
Kertész Krisztina munkái első benyomásra könnyed, olykor megmosolyogtató témát dolgoznak fel, azonban egy-egy alkotásával érinti a szülőföldje, Erdély emlékeit, a lelki egyensúly, a társadalmi normák, az önazonosság, a természet és az ember kapcsolatának témakörét. Mindezekre kevésbé szokványos megfogalmazással reflektál. Gondolatait olyan alkotások sorába bújtatja, melyek csupán a természet szépségére hivatottak felhívni a figyelmet. Ez egy tudatosan rejtett mélység, ami csupán akkor fedi fel magát, ha az alkotás a megfigyelő belső világával rezonál.
A kiállítás időtartama alatt az alkotások címe rejtve marad, hogy ne befolyásolja a megfigyelő érzéseit, gondolatait, emellett lehetőség lesz a felbukkanó érzések, elmélkedések, sugallatok papírra vetésére, melyeket egy záróesemény keretein belül olvasnak fel.
Akárcsak az élet, az üveg világa is túl átlátszó ahhoz, hogy ne lássunk a mélyére.
Bár az üveggel való munka önmagában is sok kihívást jelent, Krisztina munkáit olyan anyagtársítások is gazdagítják, mint az üveg műgyantával, mohával vagy forrasztott elemekkel való összeépítése. Emellett az antikvitások polcairól is szívesen válogat munkáihoz – ha éppen nem egy régi bútort újít fel. Az üvegöntés mellet a fusing, más néven az üvegolvasztás és -rogyasztás technikájával is szívesen dolgozik.
Molnár Zsuzsa Lili érdeklődésének középpontjában egyértelműen az ember áll.
A kiállításon kétfajta sorozatát mutatja meg. Könnyedebb munkáiban az emberi arcok sorakoznak fel hol fényes, durvább felületek mögött, hol kevesebb, hol több vonással. Az, hogy egy adott arcot éppen kedvesnek, sejtelmesnek vagy ijesztőnek látunk, nagyban függ attól, milyen fényben tekintünk rá. Mást mutat a hajnali fény, az éjszakai, a természetes, mást a mesterséges. Akárcsak az emberé, az üveg énje is változik környezete által.
A második sorozatához szükséges tudását Sipos Balázs üvegművész mesterkurzusán sajátította el. Az üveg átlátszóságát kihasználva nyújt betekintést az ember láthatatlan énjébe. E sorozatában mesél a depresszióról, az alkoholizmusról, az agresszióról és az elhízásról. Nem titok, hogy Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyve nagy hatással volt az alkotó saját elakadásainak üvegben történő kifejezésére. A szeptember 10. és 30. közt látogatható kiállítás egyik napján a látogatóknak lehetőségük lesz szóban, írásban vagy akár szavak nélkül felfedni, hogy melyik üvegemberben ismernek saját magukra.
Vajon hányan járnak egy cipőben a kiállítás látogatói közül? És kik mernek erről beszélni?
Az alkotónak nyílt szándéka a pszichoterápia népszerűsítése, hiszen annak a saját életében is meghatározó jelentősége volt és van.
A kiállítás megnyitója szeptember 10-én lesz, konferál Élő Csenge Enikő vallástörténész, irodalmár. A kiállítást megnyitja: Benyovszky-Szűcs Domonkos képzőművész, az Értsd a Kortárst! alapítója. Zenélni fog Horváth Eszter, Végh Attila és Végh Krisztián.
Képek forrása: Kertész Krisztina és Molnár Zsuzsa
