Borika átlagos kislány, aki hétköznapi problémákkal, kalandokkal találkozik. Születésnapja van, tortát és rongybabát kap, megbetegszik és óvodába jár. Az átlagos történeteket azonban olyan fordulatokkal, finom humorral és őszinte kedvességgel tálalják a szerzők, hogy a mesekönyv szerethetővé válik, és könnyen azonosulni tud vele egy kisóvodás. A versbe szedett szöveg pedig nemcsak azt az élményt adja meg a gyerekeknek, hogy Borikával ugyanaz történik, ami velük is, hanem arra is utal: a hétköznapi események is lehetnek varázslatosak és színesek, ha egy szerető család vesz körbe minket, és ha nem feledkezünk el a fantáziáról és a játékról.
A fantázia és a játék vezet minket végig a történeteken, így lesz Lapibabából és Borikából tündér, így repkednek a virágok között, és így lehetséges az is, hogy Lapibaba könnyedén túléli a műtétet, amelyet Borika és az édesanyja vezényel le. De ki is ez a Lapibaba? Borika, egy hároméves kislány legkedvesebb játéka, sokkal inkább játszótársa, akivel együtt élnek át mindent. Lapibaba cinkostárs az éjszakai tortaevésben és ápolónővér, amikor Borika megbetegszik.
Az elbeszélés nem didaktikus, a 3?5 évesek világába helyezkedik bele. Ha Borika nem szeretne óvodába menni, nem kell neki, viszont Lapibabát anyaként kell elkísérnie, hogy ne féljen. A történetek sehol sem mondják ki, mennyire fontos a törődés, a figyelem, az együttérzés és a szeretet, mégis minden versszak ezt sugallja őszintén és természetesen.
A rímek és a dallamosság is segíti a megértésben a legkisebbeket. A nyelvezet egyszerű és követhető, sosem erőltetett. A versbe szedett sorokat kiegészítik az illusztrációk, amelyekre ugyanaz jellemző, mint a mesére: színesek, játékosak, humorosak. Nincsenek éles kontúrok, erős árnyalatok, inkább lágy ecsetvonások, pasztellek. Igaz rájuk mindaz, amit az alkotók a könyv legvégén megfogalmaznak: szinte képregényként vezetik végig a gyerekeket a történeteken, és így akkor is fel tudják eleveníteni a felolvasott meséket a kicsik, ha csak lapozgatják a könyvet. Lapibabát és Borikát könnyű megszeretni, és újra és újra együtt izgulhatunk értük.
Csesznák András (szerző)?Csesznák Vera (illusztrátor): Lapibaba oviba megy, Csesznák Mesesarok Magánkiadás, 2015.
Wéber Anikó
Fotó: lapibaba.webnode.hu