Tüntetések Jaruzelski házánál
A tüntetést megelőzően a varsói Alkotmány téren (Pl. Konstytucji) jobboldali szervezetek rendeztek koncerttel egybekötött megemlékezést. A hadiállapot elrendelésének 30. évfordulóján, kedden országszerte megemlékezéseket tartanak. Varsóban este az ellenzéki Jog és Igazságosság párt rendez függetlenségi felvonulást Lengyelország szuverenitásának védelmében.
A lengyel sajtó nagy terjedelemben foglalkozik az évfordulóval, és a médiában is számos elemző és vitaműsort rendeztek. A TNS Pentor közvélemény-kutató intézet legújabb felmérése szerint a lengyeleket még mindig megosztja ez a kérdés. A felnőtt lengyelek 47 százaléka úgy tartja, hogy a hadiállapot bevezetése indokolt volt, 31 százalékuk ezzel ellenkező véleményen van, míg 22 százalék nem tud véleményt formálni ez ügyben.
Az okokat tudakoló kérdésre a válaszadók 38 százaléka azt mondta, hogy a szovjet beavatkozás ellen kellett megvédeni az országot. 21 százalék szerint az állam szétesését kellett megakadályozni, 12 százalék úgy véli, hogy a hadiállapot bevezetése a kommunisták hatalmon tartását, míg 11 százalék szerint a Szolidaritás felszámolását célozta.
Lengyelországban hadiállapotnak (stan wojenny) nevezik az 1981. december 13-ra virradóra bevezetett intézkedést. Ez szabályos katonai hatalomátvétel volt, 80 ezer katona és 30 ezer rendőr ? köztük a különleges egységek, a ZOMO ? bevetésével, katonai cenzúrával, kijárási tilalommal, internálással, újságok, egyesületek, szervezetek betiltásával és számos további korlátozó intézkedéssel. A nemzetközi sajtóban is az ennek megfelelő "martial law" angol kifejezést használták. A Magyarországon ekkoriban használatos "szükségállapot" kifejezést az MSZMP találta ki ? amint ezt később Berecz János, az MSZMP KB tagja többször elmondta ?, azért, hogy szépítse a dolgot, ne az a látszat keletkezzék, hogy Jaruzelski hadban áll a saját népével. A magyar történetírásban is a hadiállapot terminust használják.