A 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, a Bánffy-társalgóban tartott rendezvényen a három kultúrpolitikus egyetértett abban, hogy az elmúlt tizenkét év polgári kormányzása a millennium óta nem látott fellendülést hozott Magyarország számára – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium sajtó- és kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.
Mint megállapították, a kulturális intézmények infrastruktúrája nagy mértékben fejlődött, számos kulturális intézmény újult meg az elmúlt évtizedben, köztük a Várkert Bazár, a Pesti és a Budai Vigadó, a Zeneakadémia, a Magyar Állami Operaház, és vidéken is számos kulturális intézményt újítottak fel. Épült több új kulturális intézmény is, így az Eiffel Műhelyház, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum.
„A fejlesztések annak köszönhetők, hogy az elmúlt tizenkét évben folyamatosan emelkedett a kultúra finanszírozására fordított állami támogatások mértéke. Míg az EU-ban az egyes országok költségvetésének átlagosan 0,4-0,5 százalékát fordítják e célra, addig Magyarországon 1-1,3 százalékot kap a kultúra-finanszírozás a teljes állami büdzséből” – hangzott el.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár kiemelte: a közép-európai országok azt képviselik, hogy a jövő Európája a nemzetállamok Európája, ezért a patriotizmus és a kulturális önazonosság támogatása felértékelődik. A kerekasztal-beszélgetés szereplői megjegyezték, hogy a nemzetközi trendek más irányba mutatnak.
„Az Európai Unió a jelenlegi gazdasági és társadalmi kihívásokra nem megfelelő válaszokat ad, válságkezelése egyenesen dekadens, önsorsrontó, sőt néhol öngyilkos irányultságú. Az önfeladás helyett kulturális önazonosságukra büszke társadalmakra és színes, gazdag kulturális kínálatra van szükség. Ma az őshonos, keresztény európai kultúrának kell megmérkőznie a bevándorlók által képviselt másfajta kultúrával” – hangzott el a rendezvényen.
Mint mondták: a rendszerváltás óta még nem sikerült elég stabil kulturális önazonosságot építeni a magyar társadalomban. „A magyarság – beleértve ebbe a határokon túli magyarokat is – fenyegető helyzetben érezheti magát a közösségi média világában, a liberális főáramú média véleménydiktatórikus jelenléte miatt és az európai keresztény kultúra önfeladása miatt is.”
Hoppál Péter, Demeter Szilárd és L. Simon László egyetértett abban, hogy a nemzet kulturális önazonosságának megtartásához be kell vetni a rendelkezésre álló innovatív kulturális eszközrendszert: élni kell a közösségi média és a digitalizáció adta lehetőségekkel, és képessé kell tenni a jelenlegi értékhordozókat, köztük az állami kulturális intézményrendszert, hogy a fiatalabb korosztályt is megszólíthassák. Az elmúlt két év világjárványa után kiemelkedően fontosnak nevezték a közösségek megerősítését.
Fotó: Székelyhon.ro/Péter Beáta
