Gallai Judit Ágnes művészetéről Cserhalmi Luca esztéta így ír:
„Ahogy a modernitás eszméjének bűvköre elvesztette erejét, az emberek újra szomjazni kezdték az autentikus lét biztonságát. Helyzetük a világban széttöredezett, mégis gyakran a belső elmélyülés helyett a megszámlálhatatlan tudományos szakember és a kéretlen okoskodók széttartó tapogatózására hagyatkoznak.
Gallai Judit Ágnes művészete ezzel szemben intuitív módon nyúl vissza az ókori mitológiák világához és az ember ösztönszintű létezéséhez. Művein az istenségképek természetfeletti fenségessége az emberi test meztelenségével, valamint az istenségeket szimbolizáló állatok ötvözésével szerepel, ezzel mutatva be, hogy ami ma két végletnek tűnik, igenis alkothat szerves egészt.”
A műveken a természet összeolvad a természetfelettivel. A női istenségek személyiség-archetípusokat jelenítenek meg. A kiállítás címében egy latin mondást idéz: Tűz, tenger, asszony: három veszedelem, a démonikus nőre utalva.
Minden alkotáson a művész arca vagy teste jelenik meg. Ezekből kiolvasható a személyes önvizsgálattal és állandó önreflexióval kiegészülő alkotói metódus, amelyet Gallai következetesen képvisel.
„Képeinek, videóinak, valamint installációinak szürreális tartalmát és szinte mágikus atmoszféráját realisztikus ábrázolásmóddal oldja, ezáltal különös kettősséget teremtve forma és tartalom között. A témák és a mitológiai személyek ókorig visszatekintő művészettörténeti hagyományát merészen felülírva, Gallai Judit Ágnes archaizálás nélkül illeszti szereplőit a kortárs képzőművészet világába, bizarr és groteszk hibrid lényeket hozva létre festményein. Ezt fokozzák tovább a mitológiai vonatkozástól mentes, tartósított cukorszobrai, amelyek Gallai szétdarabolt testrészeinek lenyomatait őrzik, kifejezve ezzel a széttagolt ént, valamint a saját testünkhöz fűződő személyes emlékezetet" – teszi hozzá Cserhalmi Luca.
A kiállítás szeptember 6-ig tekinthető meg, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.
Nyitókép: részlet a Szfinx című alkotásból.
