Kék és zöld karszalagosok lepik el a várost. Mint egy nagy akadályversenyen műsorfüzettel a kezükben igyekeznek eljutni A-ból B-be. Nem látok tülekedést, nincs hisztéria, vár mindenki. Még éjjel is, a Csodák Palotájában vég nélküli a sor. Tele az épület. Nem mintha a hétköznapokon borsosabb lenne a felnőtt belépő ára, mint a Múzeumok éjszakájának karszalagja. Tény, hogy ezért a jegyért az összes múzeumba be lehet jutni, ahova csak elkutyagolunk vagy buszozunk. A másik nem elhanyagolható szempont: a kiállítótér pont akkor nyit, mikor máskor zárni szokott, este hatkor, és hajnali kettőig nyitva a lehetőség. És valljuk be, van valami extra bája annak, ha egy hely olyankor is nyitva tart, amikor amúgy nem szokott.
A Csodák Palotája ? akárcsak a többi kiállítóhely ? pluszprogramokkal csábít a Múzeumok éjszakáján. ?A világ érdekes?-szlogenjüket erre az estére felspécizik: Show-vá tesszük a tudományt!-ra. És erre mindenféle kísérletekkel, előadásokkal bizonyítékot is szolgáltatnak. A programok jól megférnek a többi millenárisos eseménnyel. A tudomány mellé fúziós zenéket kapunk, mindegyik alapja a népzene.
Éjfélkor az öt nappal előrehozott Szent Iván-éji tűzugrásra egész pofás kis tömeg verődik össze a kertben. Június 24. az év leghosszabb napja, a Nap pont ezen a napon éri el pályájának a csúcsát. Innen kezdődik a hanyatlás féléves periódusa. És a szakirodalom szerint az ősi ember, aki összhangban élt a természettel, a nyárközépi tűzgyújtással bizonyára a Napot akarta támogatni a sötétséggel vívott harcában. És hogy mi köze a szerelemhez mindennek? A tüzet évezredek óta a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tekintették. Ez a fiatalok összeboronálásának a napja is. Így már tényleg érthető a Szent Iván-éji népi praktikák sora.
Hogy érvényes-e az elő-tűzugrás, parázson járás, azt majd csak a jövő dönti el. Azt viszont senki sem vitathatja el, hogy látványos volt a Langaléta Garabonciások műsorát követő tüzes lampioneregetés. A lánggal működtetett lámpácskák percek alatt bepöttyözték az amúgy csillagtalan eget. És olyan újfajta csillagjegyet hoztak össze, mint mondjuk a sün.
Az egyik lampion egyébként majdnem címlapsztorit kreált a Millenárisból, mikor hosszú percekre fenn ragadt az egyik fa tetején. Hogy nem borította lángba a lombot, azt egy nyakba emelt lánynak köszönhetjük, aki nagy nehezen az égre pöckölte az eltévedt ?égő testet?.
