Thesszália termékeny síkságai vonzhatták a legkorábbi görög farmereket, legalábbis erre utal az a háromszáznál több kőkori település, amelynek maradványait a térségben feltárták, köztük olyanokat is, amelyek a maguk korában "nagyvárosok" lehettek.
Az épületmaradványok vörös színűek, ami arra utal, hogy a települést tűz pusztította el. A házak falait ágakból fonták, majd agyaggal tapasztották be, s erős fagerendákkal támasztották meg. Agyag borította az épületek tetejét is. A romok között a régészek nagy számban találtak cserépedényeket, s festett motívumokkal díszített vázákat. Akadtak kőbalták, csontkaparók s egyéb szerszámok. Az archeológusok néhány terrakotta szobrocskát is felfedeztek.
A feltárást végző régészek szerint a település valamikori lakói földműveléssel és állattartással foglalkoztak. A falu nem lehetett túl nagy, a házak egy alig 140 méteres átmérőjű körben helyezkedtek el. Négy évezreddel azután, hogy kőkorszaki lakói elhagyták falut, a területen egy apró temető létesült. A helyszínen eddig 15 sírt találtak, ahol az i.e. IV. és I. század között temetkeztek.
A régészek eddig a kőkorszaki falunak csupán egy kis részét tárták fel, a falu többi része magánterületen van, így az ásatások folytatásához ezeket a földeket először ki kell sajátítani.
