Jelenleg a harmadik helyszínen található meg a múzeum, ami történetesen Krúdy Gyula hajdani háza. Ez ad egyfajta plusz miliőt?
Igen, hiszen Krúdy írásaiban a magyar gasztronómia gazdag leírása és megjelenítése fontos szerephez jut. Irodalmi emlékhelyként Saly Noémi két témát dolgozott fel az író életéből. Az egyik szobában megmutatjuk, hogyan élt Krúdy, feltűnnek a legénylakásai, a házasságai, a szállodák, a Margitsziget, majd végállomásként az óbudai ház. A másik szoba pedig azt mutatja be, hogyan mulatott Pesten és Budán. Ez a két témakör egyrészt illik a mi profilunkba, másrészt nagyon izgalmasan mutatja be az író világát. Nagyon szeretjük Krúdy Gyulát, és úgy érezzük, megérkeztünk az otthonunkba.
Mik a múzeum legfontosabb célkitűzései?
Országos gyűjtőkörű szakmúzeum vagyunk, két témakörért felelünk: a vendéglátás és a kereskedelem. Ezekkel kapcsolatban gyűjtünk tárgyakat, hozunk létre kiállításokat, de ezek mellett múzeumpedagógiai foglalkozásokkal és élő interpretációkkal is várjuk az érdeklődőket. Az elmúlt 10 évben kétszer költöztünk, és az előző helyen nem tudtunk állandó kiállítást nyitni, ezért elsődleges feladatunkká vált, hogy az új helyen létrehozzunk mindkét témából egyet-egyet. Az ilyen tárlatok természetesen az idő során tartalmukban módosulhatnak, új tárgyakkal, interpretációs blokkokkal bővülhetnek. Az állandó kiállítások mellett egy látványraktárunk is van, és persze időszaki tárlatok garmadájával várjuk az érdeklődőket. Belső szakmai célkitűzés, hogy 3-4 hetente legyen egy tárlatmegnyitás, hogy ne lankadjon a figyelem a múzeum iránt.
A múzeum tartalmi keretein belül mennyire nehéz kitalálni egy-egy témát az időszaki kiállításokra?
Nem nehéz, hiszen a kollégáim fejében sok-sok évre előre rengeteg téma és vágy van, hogy mit szeretnének bemutatni. Két példával illusztrálom a kollégáim kreativitását. A kereskedelemről szóló tárlatunk a vásárokkal kezdődik, és a szocializmus korával zárul. De terveztük a plázák világának bemutatását, ezt a tárlat végén jeleztük is a látogatóknak. Ez egy év múlva teljesült. A másik példa a Vendéget látni, vendégnek lenni című kiállításunkhoz kötődik: itt szó esik a fürdőkultúráról, de annak a 19. századi történetéről semmi sincs. Így erről szeretnénk egy időszaki kiállítást nyitni, s nemrég tárgyaltam egy külsős kollégámmal, aki ezt a kort kutatja, és mondta, hogy ezzel kapcsolatban nagyon sok minden van a fejében. Az állandó kiállítást képző tárgyak általában csak a jéghegy csúcsa azoknak a tárgyaknak, amivel egy múzeum rendelkezik, így mindig van miből építkezni.
Hamarosan lejárnak az időszaki kiállításaik, így adja magát a kérdés. Milyen új tárlatokkal várják az érdeklődőket?
Az Autós Nagykoalícióval közösen június harmadikán nyitottunk kiállítást az autókereskedelemről, ami a 20. század első nyolc évtizedét dolgozza fel, és A Meseautótól a Merkúrig címet kapta. Négyesi Pállal közösen gondoltuk ki a kiállítást, de már tervezzük a folytatását is, ami a szocializmus utáni történetet mutatja be A Merkúrtól a Meseautóig címmel. Emellett Karlócai Mariann 90. születésnapja alkalmából nyílik egy tárlat, ami a munkássága és játékgyűjteménye köré épül. Szeretnénk majd még a szerencsejáték történetét is feldolgozni plakátok formájában, tehát ötletekből sosincs hiány.
Az Év Múzeuma kitüntetés mit jelent a múzeumnak?
Nagyon örülünk ennek a díjnak, hiszen a szakmának a civil szervezete adja. Ugyebár a neve az Év Múzeuma díj, de ebben benne van az elmúlt 50 év, az elmúlt 10 év, és persze az elmúlt egy év. Valamint benne van az a sok-sok emberi erőfeszítés a múzeumi kollégák részéről, ami kellett ahhoz, hogy túléljük a két költözést, hogy fenn maradjon a múzeum, és hogy meghatározó része legyen a múzeumi palettának.
Bodor Máté
