Kulcsár Gabriella, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének igazgatója a megnyitón elmondta: a kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Program ideiglenes kollégiumának támogatásával valósult meg. A Damjanich János Múzeum az új állandó kiállítás létrehozásával egyrészt az elmúlt másfél évszázad kiemelkedő régészeinek – Hild Viktor, Balogh Béla, Kaposvári Gyula, Csalog Zsolt és Stanczik Ilona – emléke előtt kíván tisztelegni, másrészt egy fiktív temető létrehozásával csaknem nyolcezer év történetét mutatják be. A kiállítás központi egységében tizenkilenc sír mutatja be a különböző temetkezési módokat – közölte az igazgató, hozzátéve: a temetkezések egy részében viseletrekonstrukciók is láthatók.
Szende László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) múzeumi főosztályvezetője hangsúlyozta: a múzeumoknak meghatározó közösségépítő erejük van, erősíteniük kell a helyi identitást, hogy a közösség tagjai legyenek büszkék az őrzött értékekre, a régmúltat felelevenítő és megidéző tárgyakra. A tárlatot méltatva kiemelte: a kiállítás a szolnoki intézményben jelentős szerepet betöltött öt régész életútját összegzi. Közös volt bennük a szakma szeretete, a múlt feltétel nélküli tisztelete, a precizitás, a hitelesség, a jövő generációi iránt érzett felelősségtudat – tette hozzá.
Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese kiemelte, hogy korszerű, kiváló grafikájú, igényes megvalósítású kiállítás készült el, amely kiszolgálja a helyieket és az oda látogatókat.
Végh Katalin, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének titkára méltatta a Magyar Géniusz Programot, amelynek üzenete, hogy „a vidéki muzeológia érték”. Szavai szerint alapos, informatív tárlat jött létre, amely méltó a város szellemiségéhez, a múzeum géniuszaihoz és a Magyar Géniusz Programhoz.
Horváth László, a szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatója elmondta: a nagy elődök által gyűjtött és leltározott leletek, kéziratos naplók, eredeti felvételek hitelesen jelenítik meg a 19. és a 20. század régészeti mozgalmait. A Damjanich János Múzeumban dolgozó szakemberek tudományos kutatásai és ásatásai indították el a megye múltjának felfedezését; pályafutásuk és ásatási tevékenységük a mai napig fontos része az intézménynek. Méltán lehet őket a szolnoki régészet géniuszainak nevezni – emelte ki a múzeum igazgatója, hozzátéve, hogy az ásatásokból válogatott tárgyak és eszközök érzékeltetik, hogy hová jutott el a múzeum régészeti gyűjteménye a 21. századra.
A csontvázas sírokat a megemelt ácsszerkezetű dobogóba süllyesztve jelenítették meg, ezeket biztonsági üveglapok, üvegbúrák fedik. A kiállításon a hamvasztásos sírok az ablaksor melletti előtétfalban kaptak helyet. A temetkezési formák közül legérdekesebb a rézkori kurgán (a halomsír egyik fajtája – a szerk.). A tárlat különlegessége a teljesen elsötétített térben kialakított hatalmas éjszakai csillagos égbolt, ahol felismerhető csillagképek várják a látogatókat. Utóbbi egyben a kiállítás címére utal, amelyben a csillagok kifejezés a vármegyei géniuszok régészetben betöltött, a szakma által elismert szerepét jelzi.
Fotók forrása: Damjanich Múzeum
