Új elemekkel bővült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzéke

Kiss-Hegyi Anita az ünnepségen elmondta, hogy a Szellemi Kulturális Örökség Jó Megőrzési Gyakorlatok Regiszterébe szintén két elemet vettek fel 2025-ben. Az egyik a magyar néptánc, népi gyermekjáték és népszokás hagyomány átörökítésének közösségi modellje az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület keretében, a másik pedig a népi örökség éltetése, újrateremtése a Néphagyomány-éltető Óvodapedagógusok Egyesületének gyakorlatában. Kiss-Hegyi Anita beszédében kiemelte: a Kárpát-medencének földrajzi adottságaiból eredő sajátossága, hogy gyűjtőmeder.

„Éppen ezért Magyarország számtalan tájegységével és változatos demográfiai összetételével olyan különleges funkcióval rendelkezik a kultúra területén, amelynek hiszem, hogy nincs párja, és amely mélyen ide és egymáshoz köt minket” – fogalmazott.

Emlékeztetett arra is, hogy az UNESCO közgyűlése 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, és Magyarország egyike volt azoknak a nemzeteknek, amelyek elsőként ismerték fel mindennek a fontosságát. „Az egyezmény szövegezésében mi is részt vettünk, így abban a magyar gondolatok is jelen vannak. Kulturális kapcsolatokért felelős államtitkárként mindig büszkeséggel tölt el, amikor Magyarország ilyen jelentős szerepet vállal a kulturális diplomáciában, mert az ilyen események sikertörténetek. Nemcsak a magyar nemzetnek, de a világnak is” – mondta.

Szólt arról is, hogy a művészetben, ezáltal a kultúrában jelentős szerepe van annak a folyamatnak, amikor egy korábban láthatatlan dolog – legyen szó táncról, zenéről vagy kézművességről – láthatóvá, kézzelfoghatóvá válik.

„És ahogy kirajzolódik a történelem ködéből egy-egy ilyen érték, az idő gyorsaságában egy pillanat alatt hagyománnyá válik, amelynek a megőrzése a mi feladatunk” – fogalmazott az államtitkár.

Az ünnepségen elhangzott: a jegyzékbe felvett erdőbényei kádártánc egy, csak Erdőbénye községben előforduló mesterségtánc. A Tokaj-hegyaljai borvidéken hordókat és egyéb szőlészeti-borászati, dongás faedényeket gyártó kádármesterséghez kötődik. Szintén felkerült a jegyzékbe a magyarországi bolgárkertészet hagyománya. A speciális kisüzemi módszerekkel termelő, bolgár nemzetiségű kertészek által működtetett kertészgazdaságokban alkalmazott komplex zöldségtermesztési rendszer technológiai alapja az organikus kertkultúra, amely bioenergia-forrásként használja a szerves trágyát és a zöld hulladékot.

Az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület célja a magyar néptánc, népszokás és népi gyermekjáték hagyomány átörökítésével foglalkozó civil közösségek, pedagógusok, szakemberek munkájának segítése, összehangolása, a tehetségek fejlesztésének segítése. Az egyesület hazai tagcsoportjai mellett felvidéki, erdélyi és délvidéki közösségek is működnek. A Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesületének programjának célja az óvodás gyermekek harmonikus, örömteli fejlődésének elősegítése a népi hagyományok gazdag eszközrendszerének segítségével. A program arra ösztönzi az óvodapedagógusokat, hogy a Kárpát-medence-szerte ismert néphagyományok mellett fedezzék fel és alkalmazzák a helyi folklór elemeit is – hangzott el a méltatásban.