A Hoppláda, Paul Maar műve rengeteg szórakoztató bohóctréfával van tele, ugyanakkor a barátság témájának fontos rétegeiről is mesél. Ezenfelül olyan színészi, zenei, látványbeli megoldásokkal operál, melyeknek eredményeképpen nemcsak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is szól.
Adalberta és Borsó régóta szomszédok, és barátságuk sok veszekedést és nehézséget kiállt már. Szívesen játszanak egymással, de barátságukat folyton beárnyékolja egy felemás helyzet: nehéz úgy barátkozni, ha úgy érzed, hogy a társadnak jobb, szebb és főleg nagyobb játékai vannak. Nem marad más ilyenkor, mint elkérni, ha nem adja, elvenni, s ha akkor sem, veszekedni, parancsolni, zsarolni. Borsó és Adalberta barátságába ekkor toppan be a titokzatos idegen, akinek éppen kapóra jön a veszekedésük. Tréfákba csomagolt gonosz átveréssel próbálja őket meglopni, ami sajnos sikerül is. A két barát ezután már csak egymás bizalmára számíthat. Megtanulják a leckét, és barátságuk immár olyan erőssé és olyan kitartóvá válik, amiben nincs helye hazugságnak, átverésnek és gonosz idegeneknek.
Szintén október 2-án, vasárnap 10 órakor játsszák A csúnya kislány című előadást is. A kamarajáték önmagunk és mások elfogadására irányítva tesz fel fontos kérdéseket Marék Veronika meséjéből kiindulva.
Miért csúnya? Ki tartja csúnyának? Miért bujdosik el? Miért találkozik a sünökkel? Miért segítenek neki a sünök? Miért jó neki az erdőben? Miért segít a kicsi fának, a katicának és a madárfiókának? Ki a Szűcsék kisfia, és miért nőtt akkorára magas Izabella? És ki megy el a maszkabálra? Mennyi kérdés… Lássuk, tudunk-e mindre válaszolni!
Ki milyennek látja a másikat? Mit okozhatunk azzal, ha rosszallásunkat meggondolatlanul folyamatosan a fejére olvassuk? Ezen kérdések irányítják a mesénk szereplőit, no és a csodák! Mert talán ezek is kellenek ahhoz, hogy egyszer csak másképpen cselekedjünk.
Az előadás játékossága az egyszerűséget, az adott életkorra jellemző szerepjátékok megélését hangsúlyozza. A látvány az otthon vagy éppen az óvodai csoportszobában azonnal kialakítható és megvalósítható bábjátékra épül. Az egyszemélyes bábos játék erőssége a ritmus, a zenei effektekkel való diskurzus, a bábbá alakított gyermekjátékok míves mozgatása.
,,Olyan mesét kerestem, amelynek a története egyszerű. Azért volt fontos, hogy ne legyen bonyolult a cselekmény, hogy ne csupán annak színpadon való elmesélése legyen a feladatom. Gyermekkorom egyik szeretett története volt A csúnya kislány. Viszonylag egyszerű cselekményváza teret adott arra, hogy belekerüljenek az előadásba olyan jelenetek, történések, gesztusok, amelyek ugyan nincsenek a történetben, de a mese kibontását szolgálják. Ezért kerültek be például Nemes Nagy Ágnes- és Weöres Sándor-versek is.” (Magi Krisztina, az előadás játszója)
Részletek itt.
A nyitóképen jelenet A csúnya kislány című előadásból. Forrás: Vojtina Bábszínház
