Dobszó űzi a varjakat – Új művészi úton az Állami Népi Együttes

Tamási Áron Énekes madár című székely népi játékának nyomán készült a táncszínmű, amely új irányt jelez az együttes munkájában: az autentikus folklór a kortársszínházi játékstílussal kerül szerves egységbe, jelentős szerepet kap benne a verbalitás és a látványvilág is.

Mihályi Gábor, a MÁNE vezetője minden produkcióval lép egyet, hogy a művészeiben rejlő sokféle tehetséget minél jobban kibontakoztassa. Úgy vélte, hogy a színészi, a verbális készségüket is ideje megmutatni. Amikor Kutszegi Csaba a műfajteremtő ötlettel előállt, vállalta, hogy az autentikus néptáncok, a népzene, a dalok, a Tamási-szövegek szerves egységet alkotva kerüljenek színre.

A jelenetek olyan emberi érzéseket közvetítenek, amelyek soha nem kopnak ki a divatból, még akkor sem, ha azokat folyamatosan változó élethelyzetek váltják ki. A hátizsák és a tornacipő a ma népviselete: leginkább gyalog járó, kíváncsi, nyitott, érdeklődő (fiatal) emberek hordják.

Az Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz című alkotásban Tamási Áron eredeti művének sorai mai szövegeket váltva hangzanak el, az idő sokrétűségét pedig már a cím is jelzi, József Attila Ódája is elhangzik a legfontosabb dramaturgiai ponton, az esküvői jelenetben – árulta el a darab szerzője, Kutszegi Csaba. De idézetek hallhatók Juhász Gyula, Petőfi Sándor, William Shakespeare és Weöres Sándor írásaiból és egy jakut hősi énekből is.

A zene komponistája, Pál István Szalonna a hagyományos néptáncot mindig is minőségi zenével kísérte, most kortárs muzsikát is kellett egyes részekhez alkotnia, amelyben a Hagyományok Háza főigazgatója, Kelemen László – aki nem mellesleg zeneszerző – segítségére is számíthatott.

A komplex színpadi nyelvezetben magától értetődő természetességgel mutatkozik meg az élő folklór örök aktualitása. A történetben kihűlt kapcsolatban kínlódik két negyven felé közeledő pár. A nők, Eszter és Regina már szeretnének megállapodni; a férfiak, Lukács és Máté „életkezdési dilemmában” őrlődnek: halogatják a családalapítást, mert előbb stabil egzisztenciát akarnak teremteni.

A párkapcsolati válságban a nők elvarjúsodnak, a férfiak a pohár felé nyúlnak, és élvezetek hajszolásáról ábrándoznak. Mindkét párnak két tizenéves fiataltól kell megtanulnia, hogy az embert boldoggá csakis az őszinte, tiszta szerelem teszi, és csak az adhat az életkezdéshez elegendő bátorságot.

A játéktér kortárs kertet ad a játéknak, ez Árvai György munkája. A ruhák dísztelenek, akár az utcán is hordhatók lennének, ugyanakkor támogatják a mozgás esztétikumát – Szűcs Edit tervei alapján készültek. Mihályi Gábor koreográfiai művét fiatal társkoreográfusok egészítették ki: Darabos Péter, Módos Máté és ifj. Zsuráfszky Zoltán.

Az Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz című előadás Tamási Áron eredeti műve nyomán készült (nép)zenés-(nép)táncos színházi feldolgozásában az autentikus folklór felhasználásával, kortársszínházi játékstílussal.

Évekkel ezelőtt az együttes táncosai már adtak elő hosszabb-rövidebb prózai szövegeket is, amelyek túlmutatnak a hagyományon, de a parasztember is többször megszólal tánc közben, például csujogat vagy kikéri a menyasszonyt – hangsúlyozta Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a darab rendező-koreográfusa a keddi sajtótájékoztatón.

Az előadásban az eredeti „veretes" székely beszéd inspirálta Tamási Áron-gondolatok mellett megjelenik a mai világ és vendégszövegek is helyet kaptak a darabban, amelyet Kutszegi Csaba írta. „Miközben mindent próbálunk megőrizni Tamási Áron szellemiségéből, az előadást maivá kívánjuk tenni" – hangsúlyozta Mihályi Gábor, hozzátéve: a darab látványtervezője Árvai György, jelmeztervezője Szűcs Edit.

Kiemelt kép: Dusa Gábor