(MTI) - A merész és költséges művelet kezdeményezője annak idején az újszülött olasz királyság közoktatási minisztere, a jeles történész Michele Amari volt, aki el akarta kerülni, hogy a kincsek a British Museumba vagy a Louvre-ba kerüljenek. A gyűjtemény tulajdonosai a Bonci-Casuccini grófok voltak, tőlük vásárolta meg az olasz állam. A mintegy 10 ezer lelet, amely 187 ládába fért el, a szállítással együtt akkor 50 ezer lírába került.
A gyűjteményből jelenleg 200 darabot lehet megtekinteni a sienai Santa Maria della Scala múzeumi részében, valamint a chiusi régészeti múzeumban. Szarkofágok, oszlopfők, halotti szobrok és urnák, bronztárgyak vannak közöttük, a legrégibbek a Kr.e. VII. századból származnak. Chiusiban a legérdekesebb darab az úgynevezett Pluto-szobor, amely egy trónon ülő férfit ábrázol. A szobor üres belseje urnaként szolgált.
Sienában a legnagyobb érdeklődésre az Oroszlános Sír reprodukciója számíthat. Az eredetit Chiusiban találták meg 1833-ban. A több kamrából álló sír egy hercegi családé volt. Falait a halotti tort, halotti játékokat és táncokat ábrázoló festmények borítják, de az állag megóvása érdekében már régóta nem látogatható. A festmények teljes reprodukcióját elkészítették még a XIX. században, a firenzei régészeti múzeumban helyezték el, és az 1966-os nagy árvízig ott őrizték. Azóta most először láthatja a közönség.
A gyűjteményből jelenleg 200 darabot lehet megtekinteni a sienai Santa Maria della Scala múzeumi részében, valamint a chiusi régészeti múzeumban. Szarkofágok, oszlopfők, halotti szobrok és urnák, bronztárgyak vannak közöttük, a legrégibbek a Kr.e. VII. századból származnak. Chiusiban a legérdekesebb darab az úgynevezett Pluto-szobor, amely egy trónon ülő férfit ábrázol. A szobor üres belseje urnaként szolgált.
Sienában a legnagyobb érdeklődésre az Oroszlános Sír reprodukciója számíthat. Az eredetit Chiusiban találták meg 1833-ban. A több kamrából álló sír egy hercegi családé volt. Falait a halotti tort, halotti játékokat és táncokat ábrázoló festmények borítják, de az állag megóvása érdekében már régóta nem látogatható. A festmények teljes reprodukcióját elkészítették még a XIX. században, a firenzei régészeti múzeumban helyezték el, és az 1966-os nagy árvízig ott őrizték. Azóta most először láthatja a közönség.
Korábban:
