Mire egy lány eladósorba került, addigra el kellett, hogy készüljön a ládája és benne a kelengyéje. E láda jelképezte a házasság után férje családjánal a személyiségét, önálló helyzetét, mely aztán élete végéig elkísérte. A Janus Pannonius Múzeum (JPM) számos gyönyörű, festett ládát őriz gyűjteményében. Azért volt szükség a díszítésre, a festésre, mert a ládákat a lakodalmas menetben közszemlére tették, a kocsi tetején helyezték el. A ládákra sok esetben rákerült az esküvő évszáma, valamint a házasulandó hölgy neve is.
Az igazi különlegesség azonban a ládafia. Ezt a kis rekeszt a láda rövidebb belső oldalán helyezték el, és sok esetben külön fedéllel látták el. Ebbe a titkosnak is mondható kis tárolórészbe kerültek azok a kellékek, kiegészítők, amelyek a hölgy ruházatát különlegessé tették.
Ilyen gyönyörű, száz- és közel kétszáz éves ládákat csodálhatunk meg a Lány és ládája című tárlaton.
A kiállítás derékhadát baranyai műtárgyak adják. A ládák művészi díszítésében visszaköszönnek az ormánsági templomok festett kazettás mennyezetének motívumai is. A tárlat egyik kiemelkedően szép és patinás látnivalója lesz az osztály ládagyűjteményének egyik legrégebbi, 1827-ből származó darabja.
A kiállítás online megnyitója június 1-jén válik elérhetővé az interneten, a Janus Pannonius Múzeum felületein. A jeles alkalommal a Misina zenekar lép fel. A tárlat június 1. után látogatható a JPM Néprajzi Osztályán a vonatkozó szabályok betartásával, szeptember 30-ig.
Nyitókép: JPM
