A pályaudvartól két lépésnyire álló, virágoskerttel övezett, rózsaszínű ház kis híján a feledés homályába veszett. Claude Monet (1840–1926) 1874-ben költözött ide a családjával, és négy évig élt itt egy olyan időszakban, amikor Argenteuil a párizsiak kedvelt vidéki kirándulóhelye volt.
A több tulajdonos által is lakott, idővel elöregedett házat 2003-ban vásárolták meg, és az alapoktól kezdve felújították. Most múzeumként születik újjá, első ízben szombattól látogatható az Európai örökség napjai alkalmából.
A mintegy 150 négyzetméter belső területű Claude Monet Impresszionista Ház inkább a festő helyi éveit, mintsem az életét mutatja be.
A híres normandiai givernyi házával ellentétben, amelyet évente turisták tízezrei látogatnak, itt a látogató hiába keresne ágyat, íróasztalt vagy festőállványt.
A bútorokat régiségkereskedésben szerezték be, majd átfestették. A fiókokban és az ál-beépített szekrények mögött festmények, illetve kézzel írott levelet másolatai láthatók. Minden helyiségben visszafogott hangulat uralkodik: a falaktól a bútorokig minden az impresszionizmus jellemző égkék, őszibarack vagy piszkos rózsaszín árnyalataiban pompázik.
A legeredetibb – faillatú és hajólámpák díszítette – helyiség Monet-nak arra a hajóműtermére emlékeztet, amelyet saját maga építtetett magának, amikor vizet akart festeni. A télikertet ezzel szemben teljes egészében Claude Monet azon művei alapján állították helyre, amelyeket ezen a fényben fürdő helyen festett.
„A múzeum Claude Monet argenteuili tartózkodásának kíván emléket állítani, amely nagyon fontos és termékeny szakasza volt életének” – közölte Laurent Demontoux, Val-d’Oise megyei idegenforgalmi hivatal igazgatóhelyettese. Ebben az időszakban Monet 259 képet festett, közülük több mint 150-nek ez a környék a témája. 1874-ben, az első impresszionista kiállítás esztendejében Monet hétszer festette meg az argenteuili hidat és négyszer a város fölött a Szajnán átívelő vasúti hidat. Maga a ház is több festményen szerepel. Jól láthatók a zöld zsalugáterek a Camille Monet a kertben, Argenteuilben (1876) című vásznon, míg a Nő a kertben (1876) című kép hátterében feltűnnek az egykori veranda körvonalai.
Az új múzeum tovább bővíti Val-d’Oise megye amúgy is gazdag kulturális kínálatát, amely nagy figyelmet szentel a területén valaha élt nagy festőknek, Camille Pissaro pontoise-i múzeumától Auvers-sur-Oise-ig, Van Gogh kedvelőinek elkerülhetetlen zarándokhelyéig.
Fotók: AFP/Stephane de Sakutin
