Demeter Szilárd a műsorban a szótár keletkezéséről szólva arról beszélt: harminc éve még Erdélyben élt a szülőföldjén, egy olyan országban, amely nem volt a hazája, és szeretett egy olyan hazát, amely nem az ő országa volt. „Aztán az elmúlt évtizedekben a nemzetpolitikai építkezésnek köszönhetően Kárpát-medencényivé tágult a szívköröm, erről szólt az első jegyzet, elkezdtem megszeretni a másik magyarokat. Elkezdtem otthon érezni magam Beregszászon, Szabadkán, Zalaegerszegen vagy Budapesten” – mondta, hozzátéve, hogy ezáltal „ezek az alig százéves országhatárok, amelyek mentális határokká merevültek, elkezdtek szépen lebomlani”, ezt az átjárást próbálta a szótárban olvasható „rövid kis szösszenetekkel” plasztikussá tenni.
A kötet, amelyben Demeter Szilárd világlátását és magyarságfelfogását adja át egy-egy kiválasztott fogalommal, szembeállítja a nemzeti szabadságot a bárhol szabadságával.
„Mi úgy gondolkodunk, hogy van egy szülőföldünk és vannak kitüntetett helyek, esetünkben a Kárpát-medence, itt élünk, és ez sokkal fontosabb, mint a világ bármely másik helye” – fogalmazott a főigazgató.
„Tehát van egy kitüntetett hely és vannak kitüntetett időpillanatok (...), amelyek fontosak számunkra, és ezáltal válunk kultúrahordozókká; nem fogyasztjuk, hanem hordozunk magunkkal egy kultúrát, és ez a kultúra az, ami a mi életünket keretezi” – tette hozzá.
A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című kötet a XXI. Század Intézet 21 című zsebkönyvsorozatának részeként jelent meg nyáron. A kötet alapján október 29-től heti rendszerességgel jelentkező Hazaszótár – Demeter Szilárd jegyzete a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában hallható.
