A Kubinyi Ágoston múzeumszakmai fejlesztései programot 14. alkalommal hirdette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Idén a cél az állandó kiállítások felújítása vagy újabbak létrehozása volt. A 2017-es pályázatra nyert támogatást az Aquincumi Múzeum is. Ennek apropóján itt rendezték meg szeptember 4-én a program eredményhirdető sajtótájékoztatóját. Az eseményen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár részvételével tárlatvezetést is tartottak, melyen mi is részt vettünk, így olvasóink is bepillantást nyerhetnek a kiállításokba.
A Róma Aquincumban című állandó kiállításon a helytartói palota életét ismerhettük meg. A katonaváros: Aquincum Kr. u. 106-tól az újonnan létesített Pannonia Inferior fővárosa lett, így a helytartónak (legatus Augusti) is ez lett a székhelye, és megépült számára a mai Hajógyári szigeten a helytartói palota, amely Róma hatalmát és monumentalitását is jelképezte. A palota pompáját idézi fel a tárlat, bemutatva a restaurált falfestményeket és mozaikpadlókat, a szentélyben megmaradt szobrokat és az épület egykor fényűző berendezéséről tanúskodó szökőkút rekonstrukcióját. A teremben megcsodálhattunk ékszereket, edényeket is, melyek egykor a helytartónak és környezetének mindennapjaihoz tartoztak. Itt láttuk meg azt a több ezer éves sisakot is, amely a Duna mélyéről került elő. Az egyik legkülönlegesebb tárgy azonban az aquincumi orgona, amelynek megcsodálhattuk alkatrészeit, és a szerkezetéről készült rekonstrukciót, valamint megszólaltatható másolatát is.
A hordozható orgonát Kr. u. 228-ban Aquincum polgárvárosának előkelő tisztviselője ajándékozta a posztósok collegiumának. A 3. század közepén a polgárvárosban tűzvész pusztított, amely során a tűzoltóság épülete is leégett, és az itt elhelyezett orgona a picébe zuhant, majd beborították a rázúduló törmelékek. Itt pihent a tárgy majdnem kétezer évig, egészen 1931-ig, amikor az ásatást végző régész, Nagy Lajos az orgona csaknem 400 darabjának ép és töredékes alkatrészét találta meg. Külön érdekesség, hogy kiállítottak a teremben, az orgonával szemben egy szarkofágot is, melybe valamikor egy olyan hölgyet temettek, aki maga is játszott az orgonán.
Innen a látványraktárba mentünk át, ahol több mint ezer tárgy mutatja be a az őskortól a honfoglalás korig terjedő időszak kézműves kultúráját. Majd felkerestük az úgynevezett Festőházat is, amely egy berendezett római lakóház modellje. Beléphettünk a termekbe: ebédlőbe, konyhába, műhelybe, hálóterembe, megnézve, hogyan éltek akkor az emberek. Végül felkerestük az aktuális munkálatokat is. A Kubinyi Ágoston Programnak köszönhetően ugyanis új állandó kiállítással készül a múzeum. Az aquincumi polgári város területén több helyen is előkerültek a fény és a világosság istenének: Mithrasnak emelt szentélyek. A kultuszszobrot szeretnék eredeti, autentikus környezetben kiállítani, így most megterveztettek egy épületet, amely a régi szentélyek mintárjára épül föl. Itt csodálhatjuk majd meg a szobrot.
A Kubinyi Ágoston Programmal kapcsolatban Hoppál Péter elmondta: idén is 370 millió forintra pályázhattak önkormányzatok az általuk fenntartott muzeális intézmények szakmai fejlesztésére. Az idei fő támogatási cél az állandó kiállítások felújítása vagy létrehozása volt. Az államtitkár utalt arra, hogy 2012 óta a támogatás folyamatosan emelkedett, 2015-től pedig évente 370 millió forint a feladatra fordítható keret. Külön kiemelte, hogy a forrás a 2018. évi költségvetésben is rendelkezésre áll. A program indítása óta eddig több mint négymilliárd forintból 545 pályázat nyert támogatást.
Idén a korábbi évek gyakorlata szerint két különböző konstrukcióra lehetett pályázni: a múzeumi szakmai besorolású intézményeknek 270 millió forint, a közérdekű muzeális kiállítóhelyeknek, gyűjteményeknek 100 millió forint keretösszegre. Ezekre összesen 115 önkormányzattól 117 pályázat érkezett, és közülük 97 nyert támogatást ? tudtuk meg az államtitkártól.
Az önkormányzati fenntartású muzeális intézmények szakmai megújulását elősegítő modellprogram 2013 óta kitüntetett figyelmet szentel a kisebb intézményeknek, a közérdekű muzeális gyűjteményeknek és kiállítóhelyeknek, köztük a tájházaknak is. Hoppál Péter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a tájházaknak azért is szentelnek külön figyelmet, mert hozzájárulnak a helyi identitás megerősítéséhez.
Az államtitkár feltette a kérdést: miért is fontos számukra a múzeumi intézmények támogatása? Válaszában megfogalmazta: hiszünk és bízunk abban, hogy egyes térségek múzeumi élete a gazdaságukhoz is hozzájárul, hiszen a települések kulturális kínálata odacsábíthatja a turistákat. Csaknem 10 millióhoz közelít a múzeumok látogatószáma, ezért is fontos, hogy a szakmai megújulásukat a kormány támogassa. Szerencsére ebben a múzeumok is partnerek, hiszen újra és újra frissülő, új megoldásokat kereső kiállításokat terveznek. Ebben pedig a Kubinyi Ágoston Program is segítséget nyújt számukra.
Kultúra.hu
Forrás: aquincum.hu
