Mátyás király ? Mecénás és katona
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a kiállítást megnyitó beszédében hangsúlyozta: a vándorkiállítás korszerű módon kívánja bemutatni Mátyás uralkodását a Kárpát-medence tíz pontján, egyszersmind emléket állítva a királynak, aki ?egyszerre törekedett naggyá tenni a hazát és munkálkodott annak megvédéséért?.
Vargha Tamás honvédelmi államtitkár emlékeztetett arra, hogy Mátyás uralkodása idején ?Magyarország igazi reneszánszát élte, igazi nagyhatalom volt?, a statisztikák szerint hazánk minden tekintetben versenyképes volt az akkori Angliával. A helyettes államtitkár szerint Mátyás napra pontosan 554 éve megtartott koronázásakor a Székesfehérvárra érkező méltóságok és a nép az új királyt ünnepelte, akitől a rend helyreállítását és az ország régi dicsőségének visszaszerzését várták. Hunyadi Mátyás pedig nem okozott csalódást, hiszen személyében olyan politikai vezető került az ország élére, aki a kor vezető hatalmai közé emelte hazánkat. Szilágyi Péter úgy vélte, fél évezred távlatából az a kérdés, minek köszönhető e nagyszerű teljesítmény. Szerinte nem a csillagok szerencsés együttállásának és a megfelelő gazdasági környezetnek, hanem annak a határozott döntésnek, miszerint ?a magyarok saját sorsuk irányítói akartak lenni?.
Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója felidézte: az esztergomi érsek 1464-ben ezen a napon, március 29-én kente fel és koronázta magyar királlyá Hunyadi Mátyást Székesfehérváron, ezzel is legitimmé téve 1458 óta tartó uralkodását. Élete ezen túl is számos vonatkozásban kapcsolódik a városhoz: jelentős építkezéseket kezdett a koronázótemplomban, a Boldogasszony bazilikában, e templom falai között koronázták meg hitvesét, Aragóniai Beatrixet 1476-ben, és házasságkötésük is itt történt, valamint 1490-ben, Bécsben bekövetkezett halálát követően Székesfehérváron helyezték örök nyugalomra. A tárlat, amely Mátyás király életének főbb eseményeit eleveníti fel, Pozsonyban kezdte meg Kárpát-medencei körútját, egyetlen Magyarországi helyszíne Székesfehérvár. A tárlaton Somodi András és Merényi Zoltán közös, rézből, acélból és textilből készült kompozíciói tekinthetők meg. Az alkotás kivitelében modern, viszont a 20. század elején és közepén dolgozó történészek tollából olyan idézetekkel tarkított, amelyek Mátyás korából eddig nem ismert részleteket mutatnak meg.
A tervek szerint Székesfehérvár után Délvidékre, Horvátországba, Szlovéniába és Erdélybe is elviszik a kiállítást.
Kiállítás Szűz Mária kortárs ábrázolásaiból
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatában megvalósuló Boldogasszony-vándorkiállítás székesfehérvári állomásán Szász Jenő, az intézet elnöke hangsúlyozta: a tárlat célja a nemzet megmaradásának zálogát jelentő kereszténység és keresztény kultúra megmutatása az egész Kárpát-medencében. Mint mondta, a megmaradáshoz összetartozásra van szükség, amelyet Mária jelképez.
Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök emlékeztetett arra: Mária tisztelete egyidős a keresztyénséggel, miközben az egyházmegye területén minden kétséget kizáróan első szent királyunk honosította azt meg. Beszélt arról is: Szent István a halála előtt felajánlotta országát Máriának. Kiemelte: ez nem elkeseredett tett, hanem a hit cselekedete volt, mert az ?utolsó kapaszkodó helyett az ég és föld közötti legerősebb kapocsban bízott?.
Vargha Tamás fideszes országgyűlési képviselő szerint a tárlat azt bizonyítja: a magyarság összetartozásának megerősítésére kiválóan alkalmas a művészet. Hozzátette: a magyarság a zsidó-keresztény kultúrkör és értékrend mentén maradhatott fenn évszázadokon át és nem kétséges, hogy ez a jövő útja is.
A kiállítás kurátora, Tóth Norbert szerint a kiállítás egy teljes és kerek világba enged betekintést egy olyan korban, ahol ?a közös értékek lerombolása zajlik?. Megemlítette: a kutatóintézet két éve 55 kiemelt kortárs művészt kért fel arra, fogalmazzák meg a Boldogasszony összetett képét. A művek elkészültek és a művészek ?létrehoztak egy csodát, amely azt üzeni, hogy csak a Boldogasszonyba vetett hit által lehetünk erősek és szabadok?. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet kezdeményezésére született vándorkiállítást első alkalommal 2015-ben láthatta a közönség a budapesti Várkert Bazárban. A tárlatot a jubileumi Mária-év, a csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobor felállításának ötszázadik évfordulója alkalmából hozták létre.
Az elmúlt években magyarországi és külhoni helyszíneken is láthatták már a tárlatot az érdeklődők, Székesfehérváron május 2-ig tekinthető meg. Az ábrázolások között megjelenik a festészet, a grafika, a szobrászat, az ötvösmunka, a kerámia, a textil és a fotó is. Többek között látható Jankovics Marcell grafikája, Kő Pál, Melocco Miklós és Párkányi Raab Péter szobrai, Gyulai Líviusz, Cseh Tamás és Orosz István grafikái, Kubinyi Anna és Péreli Zsuzsa textilművei, Petrás Mária kerámiája, Haris László és Kunkovács László fotói, Somogyi Győző, Incze Mózes és Kárpáti Tamás festményei.
Forrás: MTI
