A renoválással egy időben megújul a legendás épületben található Arany János Emlékmúzeum több mint négy évtizede létrehozott állandó tárlata is, amelynek kiállítási tárgyai nagyobb részt restaurációra szorultak. A Budapesten restaurált 25 tárgy között bútorok és személyes használati tárgyak találhatóak, valamint Barabás Miklós 1856-ban festett Arany János portréja. A bútorok és használati tárgyak valaha egy szoba berendezését alkották, eredetileg a költőnek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában berendezett lakásából származnak, és Arany László végakaratából kerültek Nagyszalontára ? mondta az MTI-nek E. Csorba Csilla művészettörténész kedden a múzeumban, ahol szűk körben mutatták be a frissen restaurált tárgyakat Nagyszalontára visszaszállításuk előtt.
Hozzáfűzte: 1956 óta nem járt Budapesten a gazdag tárgyegyüttes, amelyből kiemelkedik Arany Jánosnak a Nők Országos Szövetségétől kapott, haláláig használt íróasztala; két barna mintás, ripszbevonatú fotelje, amelyek közül az egyikben ülve elhunyt; Zircen Jánostól kapott virágmintás lantlábú asztala; Kányádi Sándor által is megénekelt kalapja; valamint a Petőfi Sándortól kapott kávéfőzője. Szintén a PIM szakemberei restaurálták a költő nádazott székeit, piperetárgyakkal felszerelt éjjeliszekrényét, mosdószekrényét, bőrtárcáját és hímzett írómappáját is. Arany János még nem volt 40 éves, amikor Nagyszalonta városa portrét rendelt róla a kor egyik legkiemelkedőbb magyar festőjétől, Barabás Miklóstól. A költő négyszer ült modellt a festőnek, a kész alkotást pedig, miután a magyar fővárosban is bemutatták, a nagyszalontai városházán helyezték el, abban a térben, ahol korábban Arany János jegyzőként dolgozott ? mutatott rá E. Csorba Csilla.
Hangsúlyozta: bár sokáig azt gondolták, hogy szovjet katonák rongálták meg a festményt, valójában még a költő életében egy férfi karddal támadt a városházán a portréra, nagyméretű hasadást okozva a vásznon. A sérülést most először sikerült úgy javítani, hogy alig észrevehető az életnagyságú festményen. Az Arany János Emlékmúzeum kiállítási tárgyainak egy részét, a hálószoba-berendezést, így Arany János ágyát, könyves- és ruhásszekrényét Nagyváradon helyi szakemberek restaurálják. A Budapestre hozott tárgyakon Csala Ildikó, Mátyás Eszter, Fritz Antal, Sipőcz Zoltán, Lencz Balázs és Mijátovics Zorka restaurátor dolgozott.
A Csonkatorony felújításának első szakaszában új, tűzbiztos fémszekrényekkel is felszerelt raktárhelyiséget alakítottak ki az emlékmúzeum kiállítási tárgyai számára az épület mellett álló Arany Palotában, amelyet az 1920-as években bérházként építettek, és ma a nagyszalontai városi könyvtárnak ad helyet. A teljes körű festés mellett korszerűsítik a Csonkattorony elektromos rendszerét és fűtést telepítenek, így a korábban fűtetlen épület télen is látogatható lesz. Korszerűsítik az emlékmúzeum infrastruktúráját, valamint az épületegyüttes udvara is megszépül. A megújult Csonkatorony és az új, interaktív állandó kiállítás a tervek szerint március közepén nyílik meg. A felújítást, a műtárgyak restaurálását és az új kiállítás létrehozását teljes egészében az Arany János-emlékbizottság finanszírozza, csaknem 160 millió forintból.
Az Országos Széchényi Könyvtárban zajlik Arany János Nagyszalontán őrzött kéziratainak restaurálása
Arany János legértékesebb kéziratai és egyéb dokumentumai érkeztek az Országos Széchényi Könyvtárba (OSZK) a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumból február 8-án azok restaurálása és hosszú távú megmentése céljából.
Az Arany János-emlékév egyik legfontosabb feladataként fogalmazódott meg Arany Nagyszalontán őrzött tárgyi- és dokumentumhagyatékának teljeskörű feltárása és megőrzése. Az előbbit a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai vállalták, az OSZK munkatársai ? az intézmény saját gyűjteményében található Arany-kéziratok digitalizálása mellett ? a Csonkatoronyban őrzött kéziratos- és könyvállomány szakszerű restaurálását végzik. Az intézmény, mely Magyarországon a legjelentősebb Arany-relikviák egyik őrzője, az értékmentő és megőrző tevékenységet a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az emlékév fővédnöke, dr. Áder János köztársasági elnök felkérésére végzi.
Az OSZK-ba szállított mintegy 800 fóliányi kézirategyüttes jelentős része levél, a hagyaték darabjai között azonban két kiemelkedően fontos szépirodalmi dokumentum is szerepel: a Szentivánéji álom fordításnak Arany János keze által tisztázott változata, illetve a Murány ostroma kézirata ? mondta el dr. Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész, az OSZK kézirattárának munkatársa. Tóth Zsuzsanna szakrestaurátor, az intézmény restauráló és kötészeti osztályának munkatársa a dokumentumok állapotával kapcsolatban megjegyezte, hogy számos irat szakadt és az idők során elkoszolódott, a legnagyobb veszélyt azonban a tintamarások okozzák. Ezek kezelése, javítása, állagmegőrzése a restaurátorok feladata, hogy a hányatott sorsú dokumentumegyüttes az utókor számára is fennmaradjon.
Dr. Boka László irodalomtörténész, a könyvtár tudományos igazgatója egy éve vezeti az előkészítő munkálatokat. Mint elmondta, ezek eredményeképp sikerült az anyagot helyi, nagyváradi és budapesti munkatársak bevonásával szakszerűen leírni, lefotózni, a diplomáciai és adminisztratív feladatok után pedig azokat biztonságban Budapestre szállítani. Az iratok jövőbeni sorsával kapcsolatban hozzáfűzte, hogy a restaurálást, valamint a kutatómunkát követően várhatóan 2018 júniusában ünnepélyes keretek között kerülnek vissza Nagyszalontára, ahol egy időszaki kiállítás keretében mutatják be azokat, illetve egy ? a helyi Arany János Emlékegyesülettel közösen gondozott ? bilingvis (magyar és angol nyelvű) nyomtatott katalógusba szerkesztve is bemutatásra kerülnek. A felbecsülhetetlen eszmei értékű dokumentumegyüttes mintegy 15 millió forintnyi teljes restaurálási költségét a magyar állam biztosítja.
Forrás: MTI/Kultúra.hu
