A kulcsok ünnepélyes átadásával egy időben kiállítás is nyílt a beköltözők munkáiból június 1-jén, amely június 5-éig tekinthető meg.
?Nehéz helyzetben van az, aki egy művészteleppel kapcsolatban az alkotókat és az alkotásokat összefűző erőt keresi? ? mondta el Dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója. Hozzáfűzte: a beköltöző művészek különböző felfogásúak ugyan, mégis fellelhető egyfajta kohézió munkájukban, amely a művésztelep szellemiségét is adja.
A Szentendrei Régi Művésztelepen marad a korábbi alkotók közül Aknay János, Baksai József, Bereznai Péter, Buhály József, Csáki Róbert, Krizbai Sándor és Nagy Barbara, újonnan költözik be Bánföldi Zoltán és Knyihár Amarilla, valamint sikeresen pályázott, ezért a következő három évben az művésztelepen dolgozhat a korábban Derkovits-ösztöndíjasként itt alkotó Martin Henrik.
A beérkező pályázatokat egy bizottság bírálta el, melyben egy-egy taggal képviseltette magát a MANK Nonprofit Kft., a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Művészeti Akadémia és az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A bizottság számos, már korábban a művésztelepen lakó pályázónak szavazott bizalmat újabb három évre, mert mint egyöntetűen elmondták: egy hároméves periódus nem ad lehetőséget a művészeti kibontakozásra, ezért többeknek további egy ciklust szavaztak meg.
A művészek a telepen 12 művészlakásban alkothatnak, amelyek közül tízet pályáztattak most meg, egyet ugyanis a jövőben is fenntartanak a Derkovits-ösztöndíjas fiatal képzőművészek számára, továbbá egyet vendégműteremként használnak.
Minden olyan képzőművész jelentkezhetett, aki már igazoltan önálló művészi tevékenységet folytat, és aki regisztrált a Magyar Mecénás Programban. A pályázónak március 31-ig, postai úton kellett elküldenie szakmai önéletrajzát, portfólióját, munkatervét és hiánytalanul kitöltött pályázati adatlapját. A Szentendrei Régi Művésztelep alkotóival szemben ?elvárás?, hogy a műtermeket eredeti funkciójuknak megfelelően, folyamatosan használják, és a MANK gyűjteményét évente egy alkotással gyarapítsák. Az így létrejövő gyűjtemény darabjait a MANK állami közgyűjteményeknek kívánja majd térítésmentesen kikölcsönözni. A műtermek használatának havi átlagos költsége ? a 11 ezer forintos havi bérleti díjjal együtt ? 20?40 ezer forint között alakul, fogyasztástól függően.
A művésztelep története
A Szentendrei Művésztelepet 1926-ban azok a festőművészek hozták létre, akik a nagybányai hagyományokat kívánták tovább folytatni. Az alapítók többnyire a római iskola hatása alá kerültek, de a konstruktivizmus is korán gyökeret eresztett Szentendrén. Az alapítók 1927-ben vehették birtokba Pagony egyik szögletét, és építhették fel műtermeiket. Ezek helyére a kulturális kormányzat 1972-ben tizenkét, csak nyáron használható műtermet építtetett, ami új lendületet adott a művésztelepnek. A kormányzat a városban létrehozott egy másik telepet is, így az ?70-es évektől a pagonyi festőművész közösség Szentendrei Régi Művésztelep néven jegyezte ? és jegyezi ma is ? magát. A művésztelepet 2012?2013-ban újították fel. A hagyományoknak megfelelően tizenkét műtermet alakítottak ki, amelyekhez egy közösségi épület és egy kamaragaléria kapcsolódik. A megújult műtermek egy részét pályázat útján, határozott időre, önállóan alkotó képzőművészek kapják használatba, másik részére pedig ? úgynevezett csoportos műteremként ?, rövidebb idejű használatra, közösen dolgozó művészek jelentkezhetnek. A MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. központja is a művésztelepen található 2013-tól.
A nagybányai művésztelep az 1896-os festőiskolából, az ott alapított művésztelepen bontakozott ki, majd a 20. század első évtizedeiben nagy hatással volt a hazai festőművészekre, így az 1926-ban létrehozott szentendrei művésztelep alkotóira is. A tíz műterem, melyre pályázni lehet, egy-egy festőről ? főként a nagybányai művésztelep alapítóiról ? kapta a nevét.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond
