Ha a szabadpiacra kerülne, több milliárd forintot érne ? hangsúlyozta a festmény április 12-ei budapesti sajtóbemutatóján az MNG főigazgatója. Baán László hozzáfűzte: az alkotás komoly hiányt pótol: Moholy-Nagy László (1895?1946) 1919-es emigrációja utáni életművéből egy festményt sem őriztek eddig Magyarországon.
Ifj. Botár Olivér, a Salgo Trust for Education kurátora hozzátette: az alkotást olyan intézmények szerették volna megszerezni, mint a New York-i Metropolitan Museum vagy a chicagói Art Institute, az alapítvány azonban az MNG-t tartotta a legmegfelelőbb kiállítási helyének. Ennek oka egyrészt az volt, hogy Moholy-Nagy 1920 utáni korszakából nem volt fellelhető Magyarországon egyetlen festmény sem, másfelől ennek a munkának a rendkívüli művészettörténeti jelentősége indokolta a magyarországi adományozást ? árulta el a művészettörténész. Ifj. Botár Olivér elmondása szerint ugyanis a konstruktivista kép hátoldalán néhány éve felfedeztek egy lemeszelt dadaista alkotást, a Vasútkép szántófölddel és a 3-as számmal elnevezésű kompozíciót. Ez, valamint a képhez használt festék elemzése arra utal, hogy Moholy-Nagy 1921 végén készítette az Architektúra I-et, valószínűleg első konstruktivista festményeként ? szólt az alkotás jelentőségéről a művészettörténész. Ifj. Botár Olivér kiemelte: Moholy-Nagy László remekműve méltó helyre, az MNG avantgárd szekciójába kerül, Uitz Béla, Bortnyik Sándor és Tihanyi Lajos képei mellé.
Baán László az MTI-nek elmondta: a festményt április 13-tól tekinthetik meg a Magyar Nemzeti Galéria látogatói. Nicholas M. Salgo magyar származású amerikai üzletember ? 1983 és 1986 között az Egyesült Államok magyarországi nagykövete ? 1991-ben hozta létre alapítványát azzal a céllal, hogy a 20. századi magyar képzőművészet értékeire a nemzetközi művészettörténet figyelmét is ráirányítsa. Moholy-Nagy László festményét 1988-ban vásárolta a Christie?s aukciósház árverésén.
Forrás: MTI
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
