Új szerzői jogi szabályok lépnek hatályba

Kultpol

Az új szabályzás több ponton is megkönnyíti a tartalmak hozzáférését és felhasználását, valamint megerősíti a szerzők és a jogosultak helyzetét.

A reform első lépéseként már tavaly megteremtették a digitális távoktatás szerzői jogi feltételeit. A mostani módosítás többek között átláthatóbbá teszi a szerzők és az előadóművészek díjazására vonatkozó szabályozást, és tisztázza az internetes platformok felelősségét a felületükre feltöltött szerzői jogi tartalmak felhasználásával kapcsolatban. Emellett lehetővé teszi, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmények (például múzeumok, könyvtárak, levéltárak) a kereskedelmi forgalomban már nem elérhető műveket könnyebben tudják használni.

A jogszabályváltozás az uniós irányelvek átültetésével új, szabad felhasználási módot vezet be a szöveg- és adatbányászatban. Bevezeti a paródiakivételt is, amely azt jelenti, hogy egyes szerzői jogi tartalmak szabadon átdolgozhatók, parodizálhatók lesznek az eredeti mű alkotójának engedélye nélkül is.

Pomázi Gyula, a hivatal elnöke azt mondta, hogy a szerzői jogi rendszer igazságosságának előmozdítása a nagy internetes platformok térnyerése miatt vált szükségessé. Az új szabályok révén a nagy szolgáltatók a rajtuk keresztül elért szerzői jogi tartalmak, vagyis zenék, videók után fizetnek majd az alkotóknak. A törvény új rendelkezései alapján egyértelművé válik az is, hogy a nem üzleti célú zenefelhasználások után a feltöltőknek nem kell fizetniük.

Fontos változás a sajtókiadói jog bevezetése is. A digitális hírfogyasztás növekedése miatt ugyanis az egyre jelentősebb online hirdetési bevételek jelenleg nagyrészt a nagy internetes platformokhoz jutnak. A jogszabályváltozás révén a kiadók kizárólagos jogokat kapnak kiadványaik online felhasználásánál.

A szerzői jogi törvénymódosítás mellett szintén fontos változást jelent a lisszaboni megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegének megerősítéséről szóló törvény elfogadása. A megállapodás ratifikálásával Magyarország részese lett a földrajzi árujelzők modernizált nemzetközi oltalmi rendszerének. A magyarországi termelők ezután hatékonyabb eljárás keretében szerezhetnek nemzetközi oltalmat az eredetmegjelölések mellett a földrajzi jelzésekre is.

Kiemelt kép: Pixabay