?Szentendre varázslatos hely, a festők városa, a művészet egyik fővárosa, ahol a Régi Művésztelep felújítása 2012?2013-ban kezdődött el, 2014-től pedig már itt is alkothattak a művészek? ? mondta el dr. Lengyel Györgyi, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára átadó beszédét követően a Kultúra.hu-nak. Mint fogalmazott: már akkor felmerült, hogy az aktív európai, külföldi kapcsolatok miatt, illetve a Kárpát-medencében élő művészek elszállásolására vendéglakásokat hozzanak létre ?az ország legnagyobb, és talán legszebb művésztelepén?, ahol a messziről jövő művészek számára kollektív műteremben nyílik lehetőség alkotói kedvük kiélésére.
A vendégház építése mintegy 113,5 millió forintos forrásból 2017 márciusától októberig tartott. Az egyenként csaknem 34 négyzetméteres lakrészeiben szoba, fürdőszoba, előszoba és konyha található. A négy közül kettőben két-két ágy, a másik kettőben egy-egy franciaágy kapott helyet, továbbá minden szobához tartozik egy, a Szentendrei Régi Művésztelep kertjére néző erkély is. A szobákhoz három fedett és egy nyílt téri parkoló tartozik.
?Ez a környezet különösen alkalmas a vendéglátásra, a természeti adottságok, a fák, a kert kivételes nyugalmat, szépséget árasztanak? ? mondta el Verseghi-Nagy Miklós, Szentendre polgármestere.
A vendégház felépítésével a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (MANK Nonprofit Kft.) célja, hogy ? alkotóházaival és művésztelepeivel, valamint a Szentendrén található MANK Galériával ? további helyet, teret és lehetőséget teremtsen az alkotóművészek számára az alkotásban való elmélyülésre. A vendégházat a Magyar Mecénás Programhoz csatlakozott művészek éppen ezért kedvezményesen vehetik igénybe.
?A művésztelep már több mint kilenc évtizedes történetében több jelentős változást, építkezést, felújítást, átépítést élt meg, és mindegyikkel újabb és újabb területen bővült az itt alkotó művészek lehetősége? ? fogalmazott Bereznai Péter festőművész a Szentendrei Régi Művésztelepen munkálkodók képviseletében. A vendégházzal kapcsolatban elmondta: az itt alkotó művészek és a MANK Nonprofit Kft. közös feladata megfelelő tartalommal megtölteni azt, de Szentendre életében is meghatározó kulturális lehetőségeket jelenthet ez az új épület. ?Szentendre és a képzőművészet egy fogalommá vált, miután a város megihlette, majd befogadta az első telepeseket. Az itt meghonosodott európai szintű művészetnek köszönhetően ma már az Európa-szerte ismert kisváros joggal állíthatja magáról, hogy a művészetek fővárosa. A vendégház legfontosabb feladata pedig, hogy lehetőséget adjon a már régóta várt cserekapcsolatok kiépítésére.?
A Szentendrei Régi Művésztelepet 1926-ban a nagybányai hagyományokat a megcsonkított magyar hazában is követni kívánó festőművészek hozták létre. Az alapítók hamarosan a római iskola hatása alá kerültek, és a párizsi konstruktivizmus is korán gyökeret eresztett Szentendrén. A művészek 1927-ben vehették birtokba a szentendrei Pagony egyik szögletét, és építhették, illetve toldozgathatták-foltozgathatták műtermeiket. Ezek helyére a kulturális kormányzat 1972-ben tizenkét, csak nyáron használható műtermet építtetett, ami új lendületet adott a művésztelepnek. A műtermeket a kellő karbantartás hiánya miatt azonban 2012?2013-ban újította fel a MANK Nonprofit Kft., és minden évszakban használható 12 műtermet alakítottak ki.
Az átadót követően nyílt meg Bulecza Gábor és Veres Ágota kárpátaljai festőművészek Élet-jelek című kiállítása a MANK Galériájában.
Mindkét alkotó munkái az Európában nagy hagyománnyal rendelkező lírai absztrakt vonulattal rokoníthatóak, de mindkettejükre hatással van szülőföldjük festői hagyománya is. A képeken rejtett valóságokat bontanak ki. Míg Ágota befelé figyelő alkatával belső világát festi meg, Gábor a kizárólag mikroszkópokkal érzékelhető sejtszintű organizmusokat tárja a néző szeme elé saját impresszióin átszűrve.
Érdekes, hogy Nagybánya, amely területileg Magyarországtól elveszett, szellemisége a 21. század elején, 2018-ban tovább él a Szentendrei Régi Művésztelep falai között, például Krizbai Alex zöldjeiben vagy Szakács Imre sajátos gondolatvilágában. Hasonlóan tovább él az a técsői világ, amely a nagybányai művésztelep leágazásaként túl tudta élni azokat a rombolásokat, amelyeket a kárpátaljai nép élt meg ? mondta el dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója a kiállítás házigazdájaként. Hozzátette: ?A nagybányaiság kiindulópontja Hódmezővásárhelynek, fontos hatást gyakorolt Szolnokon, megalapozta a Kecskeméti Alkotóházat, amely művésztelepek mind működnek napjainkban is. Kötelességünk a magyarság legkomolyabb összetartó erejét, a kultúráját terjeszteni, amely erősebb a hadseregünknél vagy éppen a gazdaságunknál. Magyarország jövője attól függ, hogy ezt a kultúrát, amely ott van a képekben, a regényekben, a versekben, a filmekben, a szobrokban és a különböző installációkban, meg tudjuk-e őrizni.?
A kiállítás kurátorai Nevelő Judit és Orgován Kinga művészettörténészek.
A kiállítás megtekinthető a 2018. március 30. ? április 2. közötti időszak kivételével április 15-ig, hétfőtől péntekig 9 és 17 óra között, hétvégén 10 és 17 óra között.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond
