(MTI/AFP) - A bizottság kiemelte, hogy a sydney-i Operaház a 20. század egyik legnagyobb alkotása, amely felépítése óta folyamatosan nagy hatást gyakorol az építészet világára. Szintén az új színhelyek között szerepel az iraki Szamarra régészeti városa is, amelyet azonnal a veszélyeztetett világörökségi színhelyek listájára is felvettek. A szamarrai mauzóleum, a siíta muzulmánok egyik szent helye június 13-án bombamerénylet célpontja volt.
Az újonnan világörökségi rangra emelt további színhelyek az UNESCO közleménye szerint a következők: Az újdelhi Vörös Erőd Indiában, "a mongol építészet csúcspontja", az Ivani Ginzan ezüstbánya és kulturális övezete Japánban, a niszai pártus erődök Türkmenisztánban, a Kárpátok ősi bükkösei Szlovákiában és Ukrajnában, Lopé-Okanda ökorendszere és ősi kulturális tája Gabonban, a richtersveldi kulturális és botanikai tájegység Dél-Afrikában, a Twyfelfontein helyszín Namíbiában, valamint Tiaolu (Diaolou) és Kajping (Kaiping) Kínában.
A bizottság jóváhagyta a svájci, alpesi Jungfrau-Altesch-Bietschhorn világörökségi természetvédelmi körzet kiterjesztését is. A Svájc nyugati részén, a Genfi-tó (Léman-tó) mellett Lausanne és Vevey között elterülő 900 hektáros, teraszos művelésű Lavaux szőlővidéket szintén felvették a listára, közölték a helyi hatóságok. A burgundi szerzetesek által a 12. században ültetett szőlőket 1977-ben népszavazással minősítették védett területnek. Franz Weber svájci környezetvédő, aki a szőlővidék megóvásáért folytatott küzdelmet vezette, "fenséges szépségűnek" nevezte a térséget, és megemlítette, hogy a következő anekdota járja: "Amikor a Zürichből vonattal érkező utasok szerelvénye kiér az alagútból és Lavaux-nál megpillantják a tájat, sorra eldobják retúrjegyeiket."
Az új világörökségi helyszínek között szerepel a boszniai Visegradnál, a Drinán álló Sokolovic Mehmet pasa hídja is. A török monumentális építészet történelmi dimenziójú, irodalmi és művészeti alkotásokat ihlető híd ihlette a Boszniában horvát szülők gyermekeként született Ivo Andric (1892-1975) Híd a Drinán című regényét, amelyért a szerző 1961-ben jugoszláv szerzőként elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.
Felvették a listára a 19. század elején épült 220 kilométeres kanadai Rideau-csatornát, amely Ottawát köti össze az Ontario-tóval és a nagy csatornaépítések korából Észak-Amerika legjobban megőrzött létesítménye, első szakasza mindmáig működik - és értékes történelmi emléke az észak-amerikai földrész ellenőrzéséért folytatott küzdelemnek. Szintén új színhely a görögországi Korfu szigete. A bizottság a szigetnek az i.e. 8. századig visszanyúló történelmi emlékeit és páratlan hitelességét emelte ki.
Először fordult viszont elő, hogy a bizottság törölt egy színhelyet, az ománi nyársas antilop élőhelyét - a szultánság ugyanis az eredeti egytizedére csökkentette a ritka állatfaj védett területét.