Újabb magyar alkotó műve került be a párizsi Pompidou gyűjteményébe

A magyarországi neoavantgárd egyik legfontosabb alkotója által 1972-ben készített Barikád a Pompidou Központ Közép-európai Akvizíciós Bizottságának közvetítésével került a múzeum kollekciójába. A bizottság keddi közleménye szerint a Lakner László fotórealista korszakának kulcsművei közé tartozó festmény, amelynek első verziója az esseni Folkwang Museum tulajdonában van, a forradalom emlékműveként értelmezhető. A kép az 1968-as párizsi diáklázadásokra utal, ugyanakkor rejtetten az 1956-os budapesti forradalmat is megidézi.

„Az utcakő a minimal art kockamotívumának újbaloldali szellemiségű, politikailag elkötelezett változata, amely a szocialista realizmus toposzára, a proletariátus fegyverére is utal” – írták a közleményben, hozzátéve, hogy Lakner László az első művészek között volt, akik újragondolták és újraértelmezték ezt a motívumot, amely több neves magyar művész konceptuális alkotásaiban is visszatér. A Barikád az absztrakt struktúraábrázolások és a társadalmi érzékenységű realizmus szintézise.

Az 1936-ban született Lakner László 1968-ban és 1969-ben szerepelt az Iparterv-kiállításokon, 1972-ben, 1976-ban és 1990-ben a Velencei Biennálén volt tárlata, 1977-ben a kasseli Documentán, 1979-ben a Sydney Biennálén. 1974-ben az aacheni Neue Galerie – Sammlung Ludwigban, 1975-ben a Neuer Berliner Kunstvereinban nyílt önálló kiállítása. 1974-ben elnyerte a DAAD Berliner Künstlerprogramm ösztöndíját, 1976-ban a Német Műkritikusok Díját, 1981-ben a New York-i PS1 ösztöndíját. 1998-ban Kossuth-díjjal ismerték el, 2022-től a nemzet művésze. 2004–2005-ben a budapesti Ludwig Múzeumban, 2022-ben a debreceni Modemben, idén a Muzeum umění Olomoucban nyílt retrospektív kiállítása.

Lakner művei a legjelentősebb magyarországi közgyűjteményeken (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, Szent István Király Múzeum) túl számos külföldi közgyűjteményben megtalálhatók, többek között a berlini Neue Nationalgaleriében, a berlini Hamburger Bahnhofban, a Berlinische Galeriében, az esseni Folkwang Museumban, a rotterdami Museum Boijmans-Van Beuningenben, a kölni Museum Ludwigban, az aacheni Ludwig Forum für Internationale Kunstban, a firenzei Galleria degli Uffiziben és a tokiói Hara Museumban.