Új leírásokkal bővült a tavasszal elindított Szoborpark projekt a Fiumei úti sírkertben. A kezdeményezésnek köszönhetően a parcellakövekre helyezett QR-kódok segítségével megismerhetők a sírkert művészeti értékű síremlékei.
A Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) által elindított Szoborpark projekt célja, hogy felhívja a látogatók figyelmét a műemlékekre, úgy, ahogy azt egy múzeumban, galériában is teszik. A sírkertet kiállítótérként értelmezve a benne fellelhető szobrok tárgyleírások segítségével válnak értelmezhetővé. A jelenleg elérhető 70 műalkotás kiválasztásánál nem a sírban nyugvó személy bemutatása volt az intézet célja, hanem az adott síremlék művészettörténeti értékére kívánnak rávilágítani.
„Fontosnak tartjuk, hogy azok is megismerkedhessenek a Fiumei úti sírkert értékeivel, akik egyedül szeretnék felfedezni maguknak ezt a nemzeti emlékhelyet. Ezért hoztuk létre és fejlesztjük folyamatosan a sírkert applikációját, a FiumeiGuide-ot, valamint ezt a célt szolgálja a parcellákra helyezett QR-kód is. Ráadásul azt tapasztaljuk, hogy a fiatalabb generáció szívesen használja a modern eszközöket a séták során. A Szoborpark projekt folyamatosan bővül majd, és abban bízunk, hogy néhány éven belül a legtöbb művészeti értékű síremlék megismerhető lesz a fejlesztéssel” – hangsúlyozta Móczár Gábor, a Nöri főigazgatója a projekt kapcsán.
A újonnan felkerült művészettörténeti leírásokból kiderül például, hogy Pállik Bélát már ifjúkora óta leginkább az állatok megfigyelése és ábrázolása érdekelte,
különösen a birkákat festette meg szívesen. Az országos ismertségre és népszerűségre szert tevő, „birkapiktornak” is nevezett festőművész emlékét egy út menti feszület alatt álló pásztor és nyája idézi. A botjára támaszkodó, kezét imára kulcsoló, maga elé tekintő öreg pásztor arcán gyász tükröződik, a feszület alatt az elhunyt lelkéért imádkozik szeretett állatai közt.
Nyáját három birka jeleníti meg, gazdájukat körbevéve állnak egymás mellett. Vastagh Györgyöt, a legnagyobb állatszobrászként számon tartott művészt kérték fel a Pállik Béla méltó síremlékének elkészítésére. A sírszobrot a Műcsarnok 1933-as képzőművészeti kiállításán is bemutatták. A nemzeti képzőművészeti kiállításra kitűzött aranyérmet a kultuszminiszter és a Képzőművészeti Társulat által delegált bizottság egyhangúlag ítélte oda a szobrászművésznek Pállik Béla síremléke című kompozíciójáért.
A projektbe felkerült húsz műemlékleírás között szerepel Miklós Andor mauzóleumának szobra is.
Miklós Andor újságíró, lapszerkesztő, Az Est tulajdonos-főszerkesztőjének és feleségének, Gombaszögi Frida színművésznőnek a sírépítménye téglalap alapú, kővel burkolt építmény, amelynek tetején szárnyaló női akt helyezkedik el, amely jobb kezét előre nyújtva az örök élet lángját tartja maga elé. A ruhátlanság már a túlvilági létezés állapotát jelzi, a mezítelen testről lecsúszó lepel a földi létből való átlépés pillanatát ragadja meg.
A női bronzalak Miklós Andor géniuszát jeleníti meg, amely épp elrugaszkodik a földi maradványokat őrző sírtól, és elindul az örökkévalóság felé. Eredetileg az elhunytak mellszobrai álltak a mauzóleum belső terében. A síremlék tervét Falus Elek iparművész és díszlettervező készítette, aki több szállal kötődött az elhunyt sajtómágnáshoz és családjához. Ő tervezte a korszak sikerlapja, a Miklós Andor által alapított Az Est című bulvárlap fejlécét és tipográfiáját, valamint felesége Tahitótfaluban található villájának arculatát és berendezését is.
A Fiumei úti sírkert a magyarországi síremlékművészet gazdag gyűjteménye, ahol több száz művészi kivitelű szobrászati alkotás lelhető fel, amelyek remekül reprezentálják a hazai szobrászat történetének közel 200 évét.
A Fiumei úti sírkert szoborparkként, szabadtéri múzeumként is értelmezhető,
ahol nemcsak az itt nyugvók szellemi hagyatékának megismerése segíti az emlékezést, hanem a síremlékművészet is páratlan értéket képvisel. A lenyűgöző szobrokra a Nemzeti Örökség Intézete a Szoborpark projekttel is fel kívánja hívni a látogatók figyelmét.
Képek forrása: Nöri
