A tavaly nyáron Budapesten is fergeteges élményt nyújtó Rolling Stones új koncertalbuma abban üt el a korábbiaktól, hogy intimebb környezetben, egy színházban (a New York-i Beacon Theatre-ben) vették fel. Az elektromos hangszerek használata ellenére - főleg a nézőtér korlátozottsága és ezáltal a közönséggel való közvetlenebb kapcsolat miatt - az egész hanganyagot egy kis unplugged-varázs jellemzi. A lemezt hallgatva hamar világossá válik, itt arról van szó: mi történik, ha a világ legkiválóbb rockcsapata újra felfedezi, hogy mennyire fantasztikus.
Mick Jagger - érdekes módon - egy szerelmes duettet ad elő a rock valóban jaggeri kvalitásokkal rendelkező jelenlegi rosszfiújával. A Live with me című dalt pedig Christina Aguilerával énekli, aki skála-bravúrjaiban és előadásában bár tökéletes, mégis hiányzik belőle a megfelelő tinaturneres, bettemidleres vagy davidbowie-s lazaság egy vérbeli Jagger-duetthez. Az album hátborzongató csúcspontjai Keith Richards előadásában a Connection és Jaggertől az őszies hangulatú, tininaivitással énekelt As tears go by. (Hihetetlen, hogy még az unos-untalanra játszott dalokban is látnak fantáziát és elénk is varázsolják).
