Bíró László József 1938. április 25-én jelentette be golyóstoll-szabadalmát a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságon, majd novemberben pépes halmazállapotú tintával és töltőtollal jelentkezett ugyanitt. A golyóstollba való tinta ötletét a nyomdatechnika ihlette: Bíró észrevette, hogy a nyomdafesték gyorsabban szárad az írásra használt tintánál, így azzal kezdett kísérletezni, hogyan lehet tartós írószert készíteni, amely hordozható, és nem szükséges külön tintát tölteni bele. Festőművészi és újságíró tapasztalatait is felhasználva alkotta meg a golyóstollat, melynek lényege, hogy a sűrűbb állagú tintába egy apró golyót helyezett, amely levezeti a festékanyagot a toll hegyébe, és csak annyit enged kifolyni, amennyire az íráshoz szükség van.

Bíró László József 1978 körül. Forrás: Wikipédia

A zsidótörvények elől Párizsba, majd Spanyolországon át Argentínába emigráló Bíró László végül az öntvényrepedések jelzésére használt festékben találta meg a megfelelő anyagot a golyóstollak megtöltésére, és 1943. június 10-én kapott szabadalmat a gyártásra.

Az első Bíró-féle golyóstollat az Eterpen vállalat kezdte gyártani, majd Biropen néven hozták forgalomba.

1945-ben két másik írószergyártó vállalat, a Rotring ceruzákat is gyártó Eversharp és az Eberhard–Faber megvásárolta a gyártási és marketingjogokat az Eterpentől, de a remélt piaci siker elmaradt. Ezzel párhuzamosan Milton Reynolds is belekezdett a gyártásba, de nem vásárolta meg a jogokat, amiért az Eversharp beperelte, és meg is nyerte a pert ellene. A küzdelem egyik vállalatnak sem tett jót, mindkettő tönkrement. Az Eversharpot a Parker vásárolta fel 1957-ben. Végül Marcel Bich, a BIC megalapítója mentette meg a golyóstoll becsületét: 1950-ben saját fejlesztésű kivitelben dobta piacra BIC Crystal írószerét, „megbízható toll, megfizethető áron” szlogennel. 1953-ban megvásárolta a szabadalmi jogokat Bíró Lászlótól, így a magyar találmány elindult világhódító útjára. A golyóstoll – és a BIC – népszerűsége azóta is töretlen, el sem tudnánk képzelni az életünket e praktikus írószer nélkül. 

A golyóstoll történetét Moldova György is megörökítette A végtelen vonal című könyvében.

Bíró László olyan tiszteletnek örvend második hazájában, Argentínában, hogy az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik az argentin feltalálók napját.

Bár a golyóstoll ötletével korábban is kísérleteztek, Bíró László két fontos újítása forradalmasította az írószert: felismerte, hogy a golyó precizitásán múlik a golyóstoll egyenletes teljesítménye és kikísérletezte a hozzá legmegfelelőbb tintát.

Bár e közkedvelt írószer miatt jegyeztük meg nevét, találmányainak sora lényegesen hosszabb: még a golyóstoll előtt fedezte fel a vizes töltőtollat, a gőzenergiával működő mosógépet, az elektromágneses továbbítóberendezést és az automata sebességváltót is. De nevéhez köthető még a golyós dezodor, a fertőtlenítő golyócska, a palackcímke-nyomtató, a függönytartó és a nyomdai tükör is – hogy csak néhányat említsünk a több tíz Bíró-féle találmányból. Legnépszerűbb találmánya azonban kétségtelenül a golyóstoll marad.

Gáspár Kinga cikke a Magyar Kultúra magazin 2022/6. számában jelent meg.

Nyitókép: Shutterstock/Ugis Riba