Újítók, feltalálók – Magyar építészmérnöknek köszönhetjük, hogy átlátunk a falon

A 20. század nagy vívmánya, a beton új értelmet nyert a 2001-ben kifejlesztett Litracon fényáteresztő beton felfedezésével és ipari alkalmazásával. Az üvegbeton névre keresztelt különleges anyagot a homogén betonmasszába szőtt optikai szálak teszik áttetszővé, különlegessé, azt az illúzió keltve, hogy a fal transzparensé válik.

Losonczi Áron a 2002-ben szabadalmaztatott találmánnyal díjak sorozatát érdemelte ki.

A finombeton és optikai szálak keverékéből álló fényáteresztő anyag az építészet és a dizájn területén is kreatívan hasznosítható és az egész világon keresett termék. Különleges hatását a fény átszűrődésével éri el, így kifejezetten alkalmas közterek, belső térelválasztók, de akár lámpák és ékszerek készítésére is. Üvegbeton elemekből készült például a Budapesti Corvinus Egyetem auditóriumának előadói pulpitusa, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának fogadóterében lévő recepciós pult, a pécsi Cella Septichora Látogatóközpont bejárata, de Japánban a StudioHibija előterének díszfala is, akárcsak a kanadai Hallifaxban található Elesett béketisztek emlékműve és a louisianai Iberville-ben lévő Veteránok emlékműve.

Losonczi Áron továbbgondolta találmányát, és az üvegbeton alternatívájaként 2007-ben kifejlesztette a LitraconpXL®névre keresztelt pixelbetont is, melyben optikai szálak helyett speciális műanyag csapok biztosítják a fény áteresztését. A gazdaságosabban gyártható pixelbeton panelek síklapos, íves felületek és térbeli idomokban testet öltő formákban is beépíthetők, például belülről megvilágított utcabútorok is készíthetők belőle. A pixelbetonból készült Erzsébet téri padok például így árasztanak magukból fényt az este beköszöntével, különleges hangulatukkal csalogatva a járókelőket.

Amit a népmesék csak ígértek, azt Losonczi Áron meg is valósította: ma már valóban átláthatunk a falon az üvegbeton és a pixelbeton segítségével. A gyártóbázis Csongrádon működik: innen járja világhódító útját a fénnyel átszőtt betonkülönlegesség.

Gáspár Kinga cikke a Magyar Kultúra magazin 2022/6. számában jelent meg.