A Janovics Jenő vezette kolozsvári filmstúdióban 1913 és 1920 között több mint 60 játékfilm készült. Ezek közül ma mindössze négy tekinthető meg nagyjából teljes hosszúságában. A többi eltűnt az elmúlt száz év alatt. Zágoni Bálint írása.

Az eltűnt némafilmek közül újabb négy némileg szerencsésebb helyzetben van. Ezek esetében nem csak jelenetfotók maradtak fenn, hanem több tucat rövid, párkockás filmszalag-részlet is megmaradt Gyalui Jenő, a stúdió dramaturgja hagyatékában. Ezek közül A kancsuka hazájában és A métely című filmeket rekonstruálták.

1918 a kolozsvári filmstúdió legtermékenyebb éve volt. A háborús megszorítások ellenére több mint 15 film gyártását tervezte Janovics Jenő. Mégis ezekről maradt fenn a legkevesebb információ. Egyrészt, mert a kincses városban már nem számított szenzációnak egy-egy film forgatása. Másrészt a legtöbb filmet 1919-ben mutatták be, az impériumváltás után pedig Janovics kapcsolata a magyarországi mozikkal megszakadt. Így a filmek alig néhány kópián kerültek forgalomba Erdélyben.

Felvilágosító propagandafilm

A métely bemutatója a korabeli sajtóhír alapján 1918 november 14-én volt. Kolozsváron a Színkör Mozgóban és az Egyetem mozgóban vetítették, más városban történő vetítésről nincsenek adatok. A film nem eredeti forgatókönyv alapján készült, hanem Eugen Breiux drámáját alkalmazta filmre Gyalui Jenő. A kolozsvári filmstúdió számos alkalommal filmesített meg olyan népszerű színdarabokat, amelyek a társulat műsorán szerepeltek, sőt, az elkészült filmek legnagyobb hányada színpadi darabok adaptációja. Ezt a drámát azonban mindössze két alkalommal adták elő 1917-ben. Mivel a mű lényegében a vérbaj veszélyeit dramatizálja, a film valószínűleg jelentékeny kormánytámogatással készült, és a háború során a szifilisz megakadályozására irányuló felvilágosító propaganda része lett.

A métely rekonstrukciója több szempontból is kihívást jelentett: egyrészt A kancsuka hazájábannal ellentétben nem állt rendelkezésre a film forgatókönyve, csak a francia dráma, amely a film alapját képezte. A film egyik fontos szereplője, a Berky Lili által alakított színésznő nem jelenik meg a színdarabban, ugyanakkor megismerhetjük egy vidéki lány történetét, aki miután elkapja a betegséget, bosszút akar állni a férfiakon.

A filmben neves színészgárda játszik, Berky Lili mellett a hollywoodi karriert is befutó Várkonyi Mihály alakítja az egyik főszerepet. A film rendezője Fekete Mihály volt, a kolozsvári társulat színésze és rendezője, aki már 1913-ban bekapcsolódott a Janovics Jenő által elindított filmgyártásba. A métely technikai kivitelezés szempontjából is érdekes, mivel több jelenetben trükkfelvételeket alkalmaznak a filmben.

Román levéltárból került elő

A kancsuka hazájában forgatására 1918 júniusában került sor, a filmet 1919 februárjában mutatták be. Az orosz kormányzóságban játszódó kortárs dráma főszereplői Izsáky Margit és Kozma Hugó voltak. A műtermi felvételek mellett a jelenlegi Babeș-Bolyai Tudományegyetem főépülete előtt, a Sétatéren és a Fellegvár házai előtt is forgattak. A rekonstrukciót megkönnyítette, hogy a Román Nemzeti Levéltárból előkerült a film majdnem teljes forgatókönyve, illetve két forgatási nap diszpozíciós íve is. A Doktorok munkacímmel leforgatott film ezúttal Gyalui Jenő eredeti forgatókönyve alapján készült, a film rendezője ebben az esetben is Fekete Mihály volt. A rekonstruckiót a jelenetfotók mellett több mint 50 filmszalagrészlet segítette.

A teljes cikk a filmtett.ro oldalán olvasható.

Nyitókép: Berky Lili és Bretán Miklós A mételyben