Páratlan kulturális örökséget, egy középkori, nemzetségi alapítású bencés apátság maradványait találták meg a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetének (MNMKK NRI) szakemberei a Tisza-tó melletti mikroregionális kutatásaik során tavaly. Az idei feltárási időszakban egy 14. századra tehető ezüst áldozókészlet (kehely és ostyatartó) látott napvilágot, a térségből pedig 70 ezüstérméből álló bécsi fillér kincslelet került elő.
A Nemzeti Régészeti Intézet tízéves kutatási tervének egyik pillére, hogy a Régészeti Topográfiai Program keretén belül az összes lelőhelyet azonosítsák az országban. Ehhez mikrorégiós mintaprojektek indultak, amelyek egyike a Tisza-tó dél-keleti térségének történeti-kulturális örökségre alapuló turisztikai fejlesztéséhez is alapanyagot tud szolgáltatni.
2023 októberében Tomajmonostora településen az egykori bencés apátsági templom maradványainak több részletét is sikerült próbafeltárás keretében megismerni a régészeti munka során, amelyet a hajdani nemzetségi monostor területén folytattak a szakemberek.
„Tavaly a háromhajós apátsági bazilikát és egy korai körtemplomot sikerült rétegsoraiban is tisztázni. Megtaláltuk tehát a nemzetség monostorát és az azt megelőző településhez tartozó plébániatemplomot is” – mondta el dr. Virágos Gábor ásatásvezető régész, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettese, a Nemzeti Régészeti Intézet vezetője.
Az idei feltárás során különleges lelet, a földbekerüléskor kézben tartott áldozókészlet került elő. Az ezüst kehelyből és ostyatartóból álló szertartási edények keltezése előzetesen a 13–14. századra tehető. A leletek egy elhunyt kezében helyezkedtek el. Minden valószínűség szerint egy temetkezés részéről van szó, a pontos eredményekhez azonban még további ásatások szükségesek.
Egy kisebb vagyon - Elrejtett középkori kincsek a mezőkeresztesi csata kutatásának helyszínén
A tomajmonostorai feltárást is magába foglaló mikrorégiós kutatás más kiemelkedő eredményekkel is szolgált. A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Intézete kiemelt figyelemmel kutatja a magyar történelem kulcsfontosságú, sorsfordító eseményeinek helyszíneit is. Ennek egyik állomása az 1596-os Mezőkeresztes mellett zajló ütközet kulcsfontosságú területeinek azonosítása, az ütközethez kapcsolható tárgyi anyag felgyűjtése és értelmezése. Itt 70 ezüstérméből álló bécsi fillér (dénár) kincsleletet találtak az intézet munkatársai. A 13–14. századra keltezhetően elrejtett éremkincset a közösségi régészeti program önkénteseivel végzett kutatás során derítették fel Bakos Gábor régész vezetésével.
A munka jelenlegi fázisában terepbejárás és fémkereső-műszeres leletfelderítés zajlik több mint 100 km2 nagyságú kutatási területen, amelynek helyszínét levéltári források alapján jelölték ki. A projekt azért jelentős, mert ez az első átfogó és szisztematikus kutatás, amely a tizenötéves háború legnagyobb ütközetének felderítését célozza.
„Természetesen a régió az eseménysorozat előtt és után is lakott volt, így több korszak leleteivel találkozunk a munka során. Ezek a tárgyak és töredékeik az őskortól napjainkig keltezhetők” – mondta el Bakos Gábor régész, a terepi kutatás vezetője.
A kincset alkotó bécsi dénárokat az osztrák hercegek bocsátották ki, elterjedt összefoglaló nevükkel ellentétben nemcsak a bécsi, de az ennsi és a bécsújhelyi verdékből is. Az intenzív kereskedelmi kapcsolatok révén forgalmuk az 1200–1300-as években a Magyar Királyság területére is kiterjedt.
„Jelenlétükről a most felfedezetthez hasonló éremkincsek tanúskodnak, elsősorban az ország nyugati feléből, illetve a Kassán át Krakkó felé vezető kereskedelmi út mentéről. Ez utóbbiak közé tartozik a Mezőkeresztes térségében talált éremanyag is” – mondta el Kovács Enikő numizmata, a kutatás szakmai munkatársa.
A mezőkeresztesi csata helyszínének felderítése széles összefogással zajlik, amelyhez az MNMKK NRI önkéntesein túl egyre több helyi lakos csatlakozik, ajánlja fel kertjét, munkaerejét a kutatás támogatására.
A szenzációs leletek anyagvizsgálata és a restaurálási munkafolyamatok még zajlanak a Nemzeti Régészeti Intézet archeometriai laborjában.
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
