Újra áll a Papok-padja
(MTI) A város szülötte, Krúdy Gyula az 1924-ben írt, A nyíregyházi ember című novellájában említi meg a Papok-padját, amely az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején a település elindult nagy fejlődésének volt a tanúja. 1876-ban lett Nyíregyháza a vármegye székhelye, előtte a szomszédos Nagykálló viselte a címet.
A mai városháza előtti területen állt akkor a római katolikus templom, s mellette volt a Krúdy által is megírt Papok-padja. A valamikori padon, amelynek ülőkéje felhajtható volt és a támlájához lehetett lakatolni, hogy más ne ülhessen rá, a település katolikus, evangélikus és református papja, valamint a zsidó hitközség rabbija üldögélt gyakran, s beszélgetéseiken persze mindig téma volt a megyeszékhelyi cím kiváltotta fejlődés.
A növekvő városnak piactérre is szüksége volt, így aztán lebontották a katolikus templomot, valamivel távolabb, a megnövelt tér keleti oldalán 1904-ben épült helyette új, a mostani kéttornyú imaház, amely ma a Debrecen-Nyíregyháza Római Katolikus Egyházmegye társszékesegyháza. A Papok-padja is elkerült régi helyéről, de most újra visszakerült oda a mása.
Dallos András fafaragó készítette tölgyfából, s a fafajta megválasztását is Krúdy Gyula ihlette, aki a híres Sóstói-erdő szélén, a sóstógyógyfürdői városrész árnyas tölgyfái alatt sokszor megpihent. S a pad mellé tábla is készült, amelyen a Papok-padjának története olvasható. A padot az önkormányzat állíttatta újra, Kovács Ferenc polgármester adta át pénteken azzal a nem titkolt céllal, hogy a város folytatódó fejlődésének ismét legyen "tanúja", s egyben találkahely is, ahol ki-ki nyomon követheti ? az egykori papokhoz hasonlóan ? a változásokat.
Krúdy Gyula születésének 133. évfordulójára Nyíregyháza pénteken egyébként egész napos programmal emlékezett. Megkoszorúzták az író szülőházánál és iskoláján elhelyezett emléktáblát, valamint a tiszteletére emelt köztéri emlékművet is. Az emlékezés este a város színházában zárult, ahol posztumusz díszpolgárrá avatták Krúdy Gyulát, s a címet az író legközelebbi élő hozzátartozója, testvérének unokája, Krúdy Tímea vette át Kovács Ferenc polgármestertől.
Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Iskoláit szülőhelyén, továbbá a ma romániai Szatmárnémetiben és szlovákiai Podolinban végezte. Nem volt még húszéves sem, amikor első novelláskötetét megjelentették. Újságíróként munkatársa volt számos folyóiratnak, például a Nyugatnak is. Az országos hírnevet a Szindbád-sorozat hozta meg a számára alkotóként: 1930-ban megkapta a Baumgartner-díjat is, de a jelentős pénzösszeggel járó elismerés alig enyhített akkori anyagi gondjain. Utolsó éveit szegénységben, nehéz körülmények között élte, s 1933. május 12-én Budapesten érte a halál.
Nevét és emlékét többek között köztéri szobrok, utcák és oktatási intézmények őrzik, s róla nevezték el kedvenc időtöltése helyén, Sóstógyógyfürdőn a vigadót, valamint szülővárosa színházának kamaraszínpadát is. Krúdy Gyula a magyar irodalom egyik legtermékenyebb alkotója volt, többet írt, mint Jókai Mór, vagy Mikszáth Kálmán. Az olvasók által legismertebb és legkedveltebb műveiből, a Szindbád-történetekből Huszárik Zoltán 1980-ban készített filmet.Madarász fesztivált rendeznek a hétvégén a Tisza-tónál.