Rámutatott arra: egy esetleges szigorúbb szabályozás következtében a jogosultakhoz, így a kulturális szervezetekhez, intézményekhez kevesebb TAO-forrás folyna be, amelynek kompenzációjához fontos volna az érintettek és a pénzügyi tárca közötti egyeztetés, megállapodás. Szólt arról is: általános probléma, hogy a kultúra ?túlságosan benne ragadt? az állami finanszírozásban, mint ahogyan megoldandó feladatként említette a könnyűzene helyzetének tisztázását is a társasági adókedvezmény rendszerében.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója a beszélgetés résztvevői közül egyedüliként fogalmazott meg markánsan TAO-ellenes álláspontot. Véleménye szerint a TAO bevezetése a színházi szakmára kártékonyan hatott, miután annak finanszírozásából emiatt vonultak ki az önkormányzatok és a szaktárca. Ezen kívül a társaságiadó-kedvezmény ?roncsolja a repertoárt? a kevésbé értékes, ám sok bevételt hozó produkciókat ösztönözve ? mondta, megjegyezve: más színházi vezetők véleménye is az, hogy a rendszert meg kellene szüntetni.
Hollerung Gábor, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatója ezzel szemben érzékeny témaként jellemezte a TAO-t és hangsúlyozta: amíg a magyar kulturális szféra nem lesz képes átlátható, egységes finanszírozási rendszert kitalálni, addig szükség van rá. Rámutatott arra: a szakmának elsősorban egymással kellene közös nevezőre jutnia a kérdésben, mert az érdekek most gyakran felülírják a morált e témában.
Rosta Mária producer, a Zikkurat Színpadi Ügynökség vezetője emlékeztetett arra, hogy a társasági adókedvezmény nem automatikusan folyik be a kedvezményezettek kasszájába, ?kunyerálni, házalni kell értük, mint a szponzorációért?. Jelezte: a megoldást a szabályozás finomításában és a TAO mint kiegészítő finanszírozási forma megőrzésében látja. A VI. Music Hungary konferencia helyszíne idén is az egri Bolyki Pincészet, ahol május 31-én és június 1-jén a könnyűzenei szakma legfontosabb időszerű problémái kerülnek terítékre. Az érdeklődők két nap alatt öt előadáson és kilenc pódiumbeszélgetésen vehetnek rész, valamint négy zenekar koncertjét hallgathatják meg.
A könnyűzenei szakma elképzelései
Az elmúlt néhány év tapasztalatai és eredményei azt mutatják: a könnyűzenei szakma igényeire és elképzeléseire van állami nyitottság és fogadókészség ? jelentette ki Bajnai Zsolt, a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda (KöSZI) igazgatója, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program kollégiumvezetője június 1-jén a Music Hungary konferencia zárónapján Egerben. Bajnai Zsolt az állam és a könnyűzene viszonyát elemző kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott: ?az állam fejében a könnyűzenével kapcsolatban az van, amit mi beleteszünk?. Ennek egyik fóruma a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda, melynek hosszú távú küldetése egyfajta híd szerep betöltése a könnyűzene és az államigazgatás szereplői között ? jegyezte meg. Ezzel együtt feladata megpróbálni megfogalmazni azt is, hogy a magyar zeneiparban mire van szükség és egy-egy megvalósításra javasolt kezdeményezés miként fog működni ? tette hozzá. Ugyanakkor a KÖSZI meghatározó tevékenységei között említette, hogy az új intézmény mielőbb erős könnyűzenei exportirodává váljon és közreműködjön a hazai könnyűzenei oktatás előkészítésében. Az iroda stratégiai partnerei között említette a Music Hungary Szövetséget, amely növelheti a szakma lobbierejét és a könnyűzenei programokat, a fejlesztéseket megelőző ?ötletelésben? is segítséget nyújthat. A Máté Péter-díj alapításáról szólva közölte: ez egy fontos lépés a szakma számára, melyet hiánypótló jelleggel, a Jászai- és Liszt-díj mintájára művészeti középdíjként hoztak létre. A könnyűzenei élet három képviselője kaphatja meg minden év március 15-én ? jelezte.
Forrás: MTI
