A Lhásza óvárosától nem messze, egy völgy fölötti dombon magasodó, monumentális palotát - amely mai formáját a XVII. században nyerte el - már az újbóli megnyitás napján kéttucatnyi turista és háromszor annyi zarándok kereste fel.
Az építmény, amelyet az UNESCO a világörökség részének nyilvánított, azóta állami múzeum, hogy 1959-ben a dalai láma egy Kína-ellenes felkelés után Indiába menekült. Tavaly több mint egymillióan látogattak el a buddhista központba.
Közben megérkezett a tibeti fővárosba az a 26 külföldi újságíró, akit a kínai külügyminisztérium előző napi magyarázata szerint azért vittek oda, hogy "megismerjék az igazságot" a zavargásokkal kapcsolatban. A csoport - amely három napot tölt Lhászában - szigorú felügyelet mellett felkereshette a zavargások helyszíneit. A látogatás azonban nem pont úgy sikerült, ahogy azt tervezték, mert tiltakozó szerzetesek zavarták meg a propagandisztikus felhangoktól sem mentes kirándulást - írta a Reuters.
A külföldi újságírók épp egy kínai illetékes tájékoztatóját hallgatták a Csokang templomban, a tibeti buddhisták egyik legfontosabb szent helyén a nemrégiben lezajlott lhászai zavargásokról, amikor megjelent mintegy 50-60 (más források szerint 20-30) szerzetes a tájékoztató helyszínén. A boncok közbekiabáltak, hazugnak nevezték a kínai illetékest, és elmondták, hogy március 11. óta nem hagyhatják el a templomot.
Később a dalai lámát éltető jelszavakat skandáltak. "Szabadságot akarunk, a dalai lámát akarjuk" - kiáltozták egyebek között. Ekkor az újságírók kínai kísérői felszólították a csoportot, hogy velük együtt hagyja el a templomot.
A kínai hatóságok a két héttel ezelőtt kirobbant zavargások tetőpontján megtiltották a külföldi újságíróknak, hogy Tibetbe és a vele szomszédos kínai tartományok tibetiek lakta területeire utazzanak. Peking ugyanis azzal vádolt több nyugati tömegtájékoztató eszközt, hogy meghamisítja a tényeket a tibeti zavargásokról szóló tudósításokban.
(Múlt-kor/MTI)
