?Még a költözés után is sok dolgunk lesz az épületben, hiszen nem egy csillogó-villogó, de lélektelen, újszerű házat álmodtunk és valósítottunk meg, hanem egy olyat, amelyet nap, mint nap meg tudunk tölteni érdeklődőkkel, akik a látogatásuk végeztével nemcsak csillogó szemekkel távoznak, hanem lelkük egy darabkáját is itt hagyják zálogul, hogy újból és újból visszatérhessenek az élményért, a tudásért, melyben felismerik saját apáik-nagyapáik üzenetét? ? fogalmaz Kelemen László, a Hagyományok Háza alapító főigazgatója, aki a Budai Vigadó október 5-ei sajtóbejárásán nagy örömmel és valóban csillogó szemekkel vezette körbe a látogatókat a magyar népművészet otthonában.

_D0A6024_Copy

 

A bejárás előtti percekben Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár elmondta: ünnepeink, illetve közösségi és nemzeti értékeinket hordozó épületeink formálják lelkünket és tartják egyben közösségeinket, szervezik életünket. Továbbá ezek adják a színeket, a fényeket és az örömöt. Az ilyen kiemelkedő jelentőséggel bíró épületek tehát nem lehetnek olyan otthonban, amely nem méltó azokhoz az értékekhez, amelyeket magukban hordoznak. Ha van a térnek metafizikája, akkor az olyan helyek körül, mint amilyen a Budai Vigadó, sűrűsödik a szellemiség, és a múltból a jelenbe öröklődik át egy eszme, egy érték, egy gondolat, egy életmű. Közös hagyományaink az emlékezet teréből a tényleges fizikai térbe kerülnek ? jegyezte meg.

 

Ahogy Krucsainé Herter Anikó megfogalmazta: a Budai Vigadó épületének felújítása és rekonstrukciója több mint 7,5 milliárd forint támogatással valósulhatott meg. E felújítás és helyreállítás célja pedig az volt, hogy a műemléki szempontok figyelembevételével, az eredeti állapot minél teljesebb visszaállítása mellett korszerű elhelyezést kapjon a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott Hagyományok Háza, a Magyar Állami Népi Együttes, a Kárpát-medence népi tudását átfogó Lajtha László Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, a Népművészeti Módszertani Műhely, valamint a Hagyományok Háza Hálózat központja is.

_D0A5862_Copy

 

?A Hagyományok Háza a Kárpát-medencei néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye. Az intézet munkatársai tavaly, 2017-ben elkezdték a határon túli hálózatok megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. A hálózat jelenleg Magyarország több megyéjében, valamint Kárpátalja, Erdély, Vajdaság és a Felvidék területén működik. A hálózat szereplői továbbképzéseket, tanfolyamokat és programokat is szerveznek. Ebből is látható, milyen jelentős és sokrétű tevékenység zajlik ebben az épületben? ? hívta fel a figyelmet Krucsainé Herter Anikó, hozzátéve: ?veszteség lenne minden nap, ha ezek az intézmények abba kényszerülnének hagyni munkájukat, és nemcsak a hagyományok őrzése tekintetében, hanem a felnövekvő generációknak örökül hagyott tradíciók tekintetében is?.

 

A régi épületben az intézmények munkavégzéséhez szükséges feltételek nem voltak már biztosítottak, ezért elengedhetetlen volt, hogy a műemlékvédelmi szempontok, illetve a jelenkori igények figyelembevételével az épület megújuljon. A Hagyományok Háza székhelyéül szolgáló Budai Vigadó állapota a több évtizedes intenzív használatban leromlott, gépészetileg is felújításra szorult. Az épületben emellett olyan nagyméretű, kihasználatlan terek is voltak, mint például a szigetelés nélküli pinceszint vagy a beépítetlen tetőtér ? sorolta Krucsainé Herter Anikó. ?A Hagyományok Háza céljainak eléréséhez és egy korszerű, az eredeti épületet tiszteletben tartó alkotás létrejöttéhez több beavatkozásra volt szükség? ? emelte ki, rámutatva: az elmúlt időszakban végzett munkálatoknak köszönhetően most

 

?egy gyönyörűen felújított műemléképületben állhatunk, amelyben hihetetlenül gazdag népművészetünk és népi kultúránk méltó és szép otthonra talált?.


_D0A6208_Copy

 

Az 1898 és 1990 között épült Budai Vigadó egy konzervatív, neoreneszánsz palota, amelyet szecessziós díszítések tesznek különlegessé ? mondta el Nagy Csaba Ybl-díjas építész, a rekonstrukció vezetője. Mielőtt útra keltünk az épületben, Nagy Csaba elárulta: a Budai Vigadó épülete eredeti állapotában erősen hangsúlyozta a 19. századi polgári miliőt, amelyben született, ők azonban a rekonstrukció során nem kívánták ezt megtartani, tehát például a díszteremben nem állították vissza a falakat egykor díszítő aranyozást. Helyette a népművészettel szoros kapcsolatba állítható motívumokat és díszítéseket emelték ki.

 

A díszterembe érve aztán Nagy Csaba elmondta: a teret az eredetivel megegyező korai szecessziós csillárok világítják meg, a terem pedig nemcsak úgymond színházteremként, hanem bálteremként is ellátja funkcióját, mivel összecsukható nézőteret építettek be. ?A színpadot is alacsonyabbra tettük, emellett hátsó színpadot is építettünk, amely lehetővé teszi a díszletek elhelyezését, alkalmazását? ? jegyezte meg Nagy Csaba, majd a belső udvarra érve arról beszélt: ezt a részt új üvegszerkezettel fedték be, így alkalmas kisebb koncertek, táncházak befogadására is. ?Hogy az akusztika is megfelelő legyen, a többemeletnyi magas térben speciális hangelnyelő burkolatokat használtunk? ? tette hozzá.

_D0A5980_Copy

 

Az építész ezután az emeleti szintekre kalauzolta az érdeklődőket, bemutatva a könyvtárat és a médiatárat, Kelemen László alapító főigazgató pedig a tetőtérbe érve elárult egy sokak számára új információt: a Budai Vigadó tetőterében eredetileg a budapesti főpolgármester szolgálati lakása kapott helyett, a várostól az építkezéshez adott támogatás fejében. Hozzátette: a felújítás eredményeként most a tetőtérben alakították ki a Magyar Állami Népi Együttest kiszolgáló próbatermeket, öltözőket és rekreációs tereket.

 

Kelemen László a lépcsőkön sétálva azt is elárulta: több mint 1800 tonna sittet hordtak ki az épületből az utólagos szintbeépítések miatt, amelyeket elbontva visszaállították a földszinti, most kiállítótérként hasznosított termek nyolcméteres belmagasságát. Helyreállították az előcsarnokot és a díszlépcsőházat, amelynek felülvilágító részét korábban egyszerűen bevakolták. Most tágas, világos terek fogadják az érdeklődőket ? emelte ki Kelemen László, majd azt is elmondta, hogy a felújításnak köszönhetően nemcsak szép, de hasznos terek jöttek létre: a pinceszinten például raktárhelyiséget alakítottak ki. A belső udvarra visszaérve Kelemen László rámutatott: az épület egyik legszimbolikusabb helyszínén állunk, ahol október 4-én elültették az élő Kárpát-medencei népművészetet jelképező hagyományok fáját.

_D0A6133_Copy

 

?A Kárpát-medence tizenkét tájegységéből érkeztek hozzánk az ünnepségre. Mindenki hozott magával egy marék földet, amelyet elhelyeztek ennél a fánál a magyar kulturális egység jegyében. Nagyon kevés olyan dolog van, amely úgy fejezi ki az egységet, hogy közben a helyi sajátosságokat is figyelembe veszi ? a népművészet ilyen. Ez a ház pedig egy olyan, népművészetet hordozó intézmény, amelynek a maltere, az összetartó ereje magyar? ? fogalmazott Kelemen László, majd így zárta: ?remélem, hogy azt a hagyományt hagyom majd a következő főigazgatóra, hogy ötévente, amikor ellátogatnak ide az emberek, mindenki beolt ebbe a fába egy másik fajtát. Mert akkor az egység és a sokszínűség szimbolikusan ebben a házban is megjelenik, nemcsak magában az élő népművészetben?.

 

A Hagyományok Háza a Budai Vigadó felújított tereiben október 7-éig táncelőadásokkal, gyermekprogramokkal és kiállításokkal is várja a nagyközönséget.

 

Kultúra.hu

Csákvári Zsigmond