Újra útjára indul a Cimbora

„Igazi érték fiataloknak kultúrát közvetíteni” – mondta Csorba László a Nemzeti Múzeum főigazgatója azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Cimbora alapítvány elnöke, É. Szabó Márta bejelentette, feltámad a Cimbora, és újraindul a balatonalmádi tábor is.

„Meghallottuk az idők szavát” – mondta É. Szabó Márta, hiszen az új Cimborát teljesen a mai kamaszokra tervezték, mivel az új feladatokat már az okoskütyükön kell megoldani, és nagy szerepe lesz az internetnek a szerkesztők és az új cimborák közti kommunikációban. Nemcsak a műsor fog feltámadni, hanem a tíz éven keresztül sikeresen működő balatonalmádi nyári tábor is, és a Cimbora Fesztiválok is folytatódnak a farsangi és a húsvéti szezonban.

A 20-i fesztivál, amelynek a Nemzeti Múzeum ad otthont, reggel tíztől este tízig várja az érdeklődő volt és leendő cimborákat. Az egész napos program főként a zene körül forog majd, de azok is megtalálják a kedvükre valót, akik inkább a megzenésített verseket szeretik. A fellépők között ott lesz a Kaláka, Kányádi Sándor, Sebő Ferenc, Szinetár Dóra és az Óbudai Danubia Zenekar. A programok mellet különböző feladatokkal is várják a cimborákat: a képzőművészet, a versírás, valamint a zene szerelmeseinek is kedveznek, aki pedig az okostelefonok világában érzi magát otthon, attól a telefonjával készített filmeket várnak.

A karácsonyi Cimbora Fesztiválnak az újrakezdésen kívül további érdekessége, hogy a Gyermekétkeztetési Alapítvány jóvoltából 400 gyerek a program keretében juthat el először Budapestre – mondta el Berta Klára, a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke. Hozzátette, „míg az alapítványon keresztül a rászoruló gyerekek az élelmiszerhez jutnak hozzá, addig a Cimborán keresztül a kultúrához.” Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke elmondta, hogy az ő alapítványuk egyik célkitűzése a test egészsége mellett a lélek egészségének támogatása is, hiszen „fontos, hogy milyenekké neveljük a fiataljainkat. Ebben leszünk társa a Cimborának.”

Sebő Ferenc, Kossuth-díjas énekes, népzenekutató, a Cimbora egyik elindítója elmesélte, hogyan indult a műsor egy olyan időben, amikor a népzenét csak a gyerekműsorban tudta a tévére vinni. Eleinte lekezelték a Cimborát, utánzónak hívták őket, de az idő nem a kétkedőket igazolta, hiszen egy egész zenekar nőtte ki magát a Cimborából – ez lett az Óbudai Danubia Zenekar –, valamint a fesztivál kapcsán egyre több volt cimbora kereste meg a szervezőket, hogy ők is fel szeretnének lépni a fesztiválon. Sebő szerint „nincs is annál fontosabb, hogy mivel rakjuk tele gyermekeink tarisznyáját. Fontos, hogy gyökereket adjunk nekik a népzene által és kreativitást az interaktív feladatokkal. A Cimbora pont ezt a kettőt csinálja.”

Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, akit többször is a legfőbb cimborának hívtak úgy fogalmazott, hogy míg régen a múzeum egyfajta rituális beavatási színtér volt, mostanra átalakult a kulturális cselekvés színterévé.

Bodor Máté