Az épületet tíz évvel a trianoni döntés után a temesvári magyarság építette kulturális egyesületei, politikai szervezetei számára, a kommunista román állam azonban államosította, és a rendszerváltás után sem sikerült visszaszerezni.
Az avatóünnepségen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a temesvári, bánsági magyarság hűségét, kitartását méltatta. Mint megjegyezte, a trianoni döntés után a temesváriak választhatták volna a Magyarországra telepedést, de ehelyett úgy döntöttek, hogy újraszervezik a város magyar életét. Ezért építették fel a Magyar Házat. Megemlítette: a város magyarsága 1989-ben is bizonyított, amikor Tőkés László mellé állva elindították a romániai kommunista rendszert megdöntő forradalmat. Hangsúlyozta: a magyar kormány ezt az állhatatosságot kívánta elismerni a Magyar Ház visszavásárlásának támogatásával.
Dominic Fritz, Temesvár polgármestere beszédében arra biztatta a temesvári magyarokat, hogy tárják ki az épület kapuit a város lakói előtt. Úgy vélte: a magyar közösség két leckét is adott a városnak az épület visszaszerzésével. Egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell védeni az értékeket, mert elveszhetnek, amiként a Magyar Ház is elveszett az 1940-es években. Másrészt az elveszettnek hitt dolgokat is újra meg lehet szerezni.
„Nehéz időket élünk Romániában, Európában, de tudjuk, hogy bármi történjék, ha dolgozunk a céljainkért, eljöhet az a nap, amikor visszanyerünk mindent, amit elveszítettünk” – fogalmazott a polgármester. Úgy vélte: a magyar kitartás példaértékű minden temesvári számára.
Tamás Péter, az épületet visszavásároló Várbástya Egyesület elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak a támogatásért. Hozzátette: a magyarság Temesvár legnagyobb kisebbségi közössége, és e közösség meg akarja mutatni magát.
Tamás Péter, aki Magyarország tiszteletbeli temesvári konzulja is, az MTI-nek a megvásárlás után elmondta: a mintegy 1800 négyzetméteres hasznos területű, háromemeletes irodaépület megvásárlására és tatarozására hárommillió euró (egymilliárd forint) támogatást kaptak. A kialkudott vételár és az átíratási költségek 2,3 millió eurót tesznek ki, a fennmaradó összeget az épület részleges felújítására szánják.
A város szívében álló Magyar Házat 1930-ban közadakozásból építette fel a város magyar közössége, melynek kulturális intézményei és politikai képviselete a trianoni döntés nyomán székház nélkül maradtak. Az épületet az erre a célra alapított Magyar Ház Részvénytársaság tulajdonaként telekkönyveztették. A kommunista román hatalom a pártsajtót költöztette az épületbe, de csak 1967-ben döntött az államosításáról, amikor a belső udvarra új épületszárnyat emeltek. Az irodaházat az 1990-es évek elején a Renasterea Banateana megyei napilap kiadója, a Timpress Rt. szerezte meg.
A temesvári magyarság képviselői számtalan pert indítottak az elmúlt évtizedekben a Magyar Ház visszaszerzéséért, de ezeket rendre elvesztették. Előbb az államosítást rögzítő 1967-es telekkönyvi bejegyzést próbálták töröltetni, majd amikor a bíróság elutasította az érdekeltségüket, az egykori téglajegyeket őrző temesvári magyarok leszármazottai újraalakították a Magyar Ház Rt.-t, és az alapítói okiratba beleírták, hogy a régi jogutódjának tekintik a céget. Az újraalakult Magyar Ház Rt. jogi küzdelme sem bizonyult azonban sikeresnek.
A Magyar Házat 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel juttatta vissza a magyar közösségnek a román kormány, de az épület akkor már a többségében magántőkével működő Timpress Rt. tulajdonában volt, ezért a cég bírósági úton töröltette a Magyar Házat a visszaadandó ingatlanok listájáról.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
