(MTI) - A rettentő múlt után vigasztalás lelhető abban, hogy vannak emberek, akik a múlt bűneit, lehetőségükhöz képest helyrehozni kívánják - mondta Schweitzer József, nyugalmazott országos főrabbi vasárnap Kapolcson, a rendbe hozott zsidó temető újraavatásán.
"Találjatok vigaszt és erőt abban, hogy vannak emberek, akik a múlt tragédiáján, ha kell a két kezük munkájával, ha kell, a szívükkel, ha kell, az elméjükkel, a művészetükkel, de a múlt tragédiáján fel akarnak építeni egy emberséges, tisztességes, emberhez méltó életet mindenki számára ebben az országban."
Schweitzer József emlékeztetett arra, hogy 1944-ben 17 zsidó embert vittek el a Veszprém megyei faluból, szolgáltatták ki ártatlanul a halálos ellenségeiknek. A nyugalmazott főrabbi a holokausztról szólva a nemrég elhunyt Beney Zsuzsa költőnőt idézte: "sírok, melyeken a kegyelet fénye soha nem gyúl ki, a szeretet virágai azokat soha nem ékesítik".
A kapolcsi zsidó temetőt azonban "az utódok szeretete és kegyelete rendbe tette, s a szeretet fényeivel megvilágítja" - hangsúlyozta Schweitzer József.
"Ezt a gyógyító szeretetet mi megköszönjük és szeretettel viszonozzuk".
Külön köszönetet mondott a temető helyreállításáért Márta Istvánnak, a Művészetek Völgye Fesztivál igazgatójának, Szőke András filmrendezőnek és társának, Baji Gabriella tanárnőnek, a Lauder-iskolának és a zsidó egyetemi hallgatók szövetségének, hogy "a bozóttengerből egy gondozott temetőt teremtettek".
A főrabbi elmondta azt is, hogy 1800-ban Kapolcs minden tizedik lakosa zsidó volt, s zsinagógájuk és rabbijuk is volt. Kapcsolatuk kitűnő volt a falu többi lakosával, a ma visszaemlékező idős emberek a szeretet és a fájdalom hangján beszélnek egykori zsidó barátaikról, iskolatársaikról és azok szüleiről.
Schweitzer József végezetül imát mondott az itt nyugvókért. Közreműködött Fekete László főkántor.
A megemlékezésen imát mondott Illés Sándor kapolcsi katolikus plébános is.
Márta István rövid beszédben hangsúlyozta: nagy tartozás volt a kapolcsi zsidó temető rendbehozatala, tisztelettel adózva az ősöknek, akik tisztes iparosemberekként éltek a faluban.
Szőke András az MTI-nek elmondta: hatvan sírkövet tudtak kiemelni a bozótossal borított földből, s 47-ről tudják, hogy melyik családokhoz tartoztak. Megjegyezte: összesen körülbelül 170 sír van a temetőben, de sok a sérült kő, vagy nincs is már meg a síremlék. Helyre tudtak állítani egy kriptát is - tette hozzá.
