Több mint három év után újra nyitja kapuit a Resident Art Budapest galéria. A 2018 ősze óta eltelt időszakban Bánki Ákossal életre hívták a Resident Art Fair kortárs művészeti vásárokat, melyeken több száz feltörekvő és pályakezdő művésznek adtak lehetőséget a bemutatkozásra, legfrissebb alkotásaik értékesítésére. Hat vásárt rendeztek pop-up helyszíneken, melyek révén több tucat művész talált utat a kortárs műkereskedelem világába, és sokan beléptek gyűjtőként a piacra.

Időközben állandó munkatársuk, Tóth Hajna mellé került Batka Annamária és Solymosi Mór, így immár öten hozták létre 2019-ben a Garten Balaton kortárs művészeti fesztivált a Balaton északi partjának több településén, együttműködésben a lovasi Nagy Gyula Alapítvánnyal és két éve szakmai partnerként a kortárs fotográfia népszerűsítésének érdekében a CAPA Kortárs Fotográfiai Központtal, ahol a képzőművészetet középpontba állítva több tucat társművészeti programot kínálnak a művészetkedvelő közönség számára.

Mindeközben megszületett a Garten Kortárs Művészeti Alapítvány, amely a képzőművészet megismertetésének és népszerűsítésének érdekében két kiadványt gondozott: Egy hiányzó láncszem címmel Hortobágyi Endre első monográfiáját, valamint Bánki Ákos képzőművész elmúlt tíz évét bemutató művészeti albumot.

Ebben az időszakban érlelődött meg bennük az elhatározás, hogy saját művészkörrel és állandó kiállítási térrel rendelkező galériát indítsanak, ahol teret adhatnak együttműködő művészeiknek, valamint vendégül láthatják azokat a vásárlókat, műkedvelőket és gyűjtőket, akik figyelemmel kísérik a Resident Art tevékenységét.

Céljuk továbbra is kettős: magas színvonalú kortárs művészetet közvetíteni, másrészt új gyűjtőket és vásárlókat bevonni a kortárs művészet világába – ennek érdekében folyamatosan szervezik edukatív és érzékenyítő programjaikat. 2022 júniusától új helyszínen, a Horánszky utca 5. alatt nyitják meg a Resident Art kortárs művészeti galériát.

Egy hiányzó láncszem – Hortobágyi Endre kiállítása

„Hortobágyi festészetében két egymással vetélkedő festői látásmód találkozik: egyrészt a II. világháborút követő francia hagyomány festői néven ismert csoport lírai vagy motívumrejtő absztrakciója, amelyben a látvány absztrakciója és az egymásba átható formák a szubsztanciális egysége teljes képfelületet beborító színes festéknyalábok rendeződésében ölt testet. E látásmód a Zuglói Kör örökségeként, a hatvanas évektől kezdődően a teljes életművön érezhető. Egy másik műtárgycsoport a kalligráfia, az automatizmus és a gesztusfestészet határvidékén helyezhető el.

Hortobágyi már a Zuglói Körhöz való csatlakozását megelőzően, tehát a hatvanas évek legelején kezdett az automatizmus és a formakereső gesztus határterületére tehető műveket festeni. Számos tanulmány és formakereső tusfestmény tanúskodik a tökéletes forma megtalálására tett kísérletről. Több, kisebb-nagyobb változtatásokkal variálódó motívum ismétlődik, míg néhány megtalált forma végül a 90-es évek nagyméretű olajfestményein nyeri el végső alakját” – áll a leírásban.

A kiállítást a korai hatvanas évek tektonikus, negatív és pozitív formák egymást alakító játékában születő, nagyméretű olajkompozíciója indítja, amely a kilencvenes évek oldott gesztusaihoz képest még sokkal kötöttebb, statikusabb hatást kelt. Ezt követik azok a tusfestmények, amelyeken – a korai formák szerves folytatásaként – a gesztus lendülete és a kalligráfia kötött szabályai egyszerre vannak jelen. A válogatás két záróképében e két látásmód egyfajta szintéziseként nagyméretű olajfestmények kaptak helyet, melyben a motívumrejtő absztrakció és a kalligrafikus gesztus egy teljesen új festői minőségben ölt testet.

A kiállítás sok szempontból hiánypótló, hiszen a művésznek utoljára a halála évében, 1998-ban volt önálló kiállítása.

Fotók: Resident Art galéria