Az eseményre szinte napra pontosan a világhírű lengyel csillagász halála után 467 évvel került sor. A tudós földi maradványait a katedrális egyik oltára alatt helyezték el. A nyughelyet a naprendszert ábrázoló új, fekete gránitból készült síremlék jelzi.
Jozef Zycinski érsek a temetési szertartáson mondott beszédében elítélte az "egyház önjelölt védelmezőinek túlbuzgóságát". Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy V. Pál pápa 1616-ban elítélte a csillagász tanait, amelyeket akkoriban a Szentírásban foglaltakkal ellentétesnek ítéltek. A Vatikán azóta rehabilitálta Kopernikuszt és tanait.
A világhírű lengyel csillagász a feljegyzések szerint a templomban hunyt el 1543. május 24-én, koponyájára és más csontjaira azonban csak 2005 nyarán bukkantak rá lengyel régészek a dómban folyó ásatásokon. A felfedezés nagy sikernek számított, hiszen lengyel, francia és német kutatók már két évszázada keresték a sírhelyet. Később a lelet eredetiségét DNS-analízis és a koponya alapján rekonstruált arcképek is igazolták.
Kopernikusz kanonokként szolgált a warmiai (ermlandi) egyházmegye káptalanjában, s a XVI. század elején a székesegyház tornyában berendezett csillagvizsgálójában dolgozta ki a tudománytörténeti jelentőségű heliocentrikus - Nap-központú - világképet.
