Ülni próbán és repülőn - MÁTRAY LÁSZLÓ
- Az idei évad első bemutatójának, a Lear királynak a próbáit rendhagyó módon, Budapesten kezdtétek. Milyen volt egy általatok jól ismert rendezővel, Bocsárdi Lászlóval, ám egy teljesen idegen társulattal, a Nemzeti Színházéval dolgozni?
- A kíváncsiság adott egy plusz feszültséget. Nem tudtuk elképzelni, hogyan zajlik egy olyan próbafolyamat, ami alatt két társaság dolgozik ugyanazon a darabon, milyen az, ha más találja meg azt, amit a szerep kíván, de nekem kell továbbvinnem. Laci kérte, hogy nézzük egymás próbáit. Gyötrelmes helyzet ez: ülsz, nem tehetsz semmit, csak nézed a másik vajúdó állapotát.
- Budapestet munkahelynek tekintetted, vagy ennél azért többet jelentett a város?
- Élni nem tudnék ott, azt hiszem, megriadok egy nagyvárosban. Szentgyörgyön van egy megszokott tempó, aztán hirtelen bekerülsz egy olyan helyzetbe, amelyikben sok embernek van sok ritmusa. Nekem ez a pörgés nem lételemem, de évente egyszer muszáj elmennem Budapestre feltöltődni, mert sajátos hangulata és energiái vannak a városnak. Otthon lenni jó azért, mert az a táj nekem sokat jelent, az emberek odakötnek, és nincs, ami elvonná a figyelmem a munkáról. Ha rászánom magam a változtatásra, az azért lesz, hogy új dolgokat tapasztaljak. A kisvárosi életnek az a veszélye, hogy befelé fordulóvá válhat az ember.
- Nemrég forgattál Bukarestben Joel Schumacherrel a Town Creek című filmben. Hogyan kerültél a produkcióba?
- Évekkel ezelőtt a Dallas Pashamende című filmhez kerestek szereplőket, és én is elmentem a válogatásra. Fogalmam sem volt, hogy a történet cigány környezetben játszódik. Kék szemmel, szőkén, rasztafrizurával esélyem sem volt, az ügynökség képviselője viszont megjegyzett, és ő ajánlott. Külön próbafelvétel nem is készült rólam.
- A forgatás alatt dolgoztál a színházban?
-Játszottam, de az új bemutatóban nem vettem részt. Annyi nehézség volt, hogy ez idő alatt Pesten turnéztunk, és négy napig naponta megtettem repülővel a Budapest-Bukarest utat.
- Nem volt megterhelő?
- Nem, mert előtte készültem rá fejben. Inkább attól féltem, az előadásokon bakizom. Izgalmas időszak volt: délelőtt forgatás, este színház, hosszú távon azonban nem hiszem, hogy bírható.
- Gondolod, hogy ez a film sztárt csinálhat belőled?
- Nem hiszem, mert nem az a típusú mozi, de nem is nagyon szeretnék magazinok címlapján lenni. A színpadon érzem biztonságban magam.