A küldöttség – az UNESCO chilei regionális irodáját vezető Claudia Uribével az élén – a terepen mérte fel, hogy milyen sürgős segítségre van szükség a szervezettől a tűz okozta károk teljes felbecsülésére. Az iroda keddi santiagói közleménye szerint főleg azt vizsgálták, milyen diagnosztikai segítséget tudna nyújtani az UNESCO a károk felméréséhez, és milyen intézkedésekre van szükség a helyreállításhoz és a jövőbeni védelemhez.
A 240 hektáron pusztító tűz jelentős károkat okozott a növényzetben és az UNESCO világörökségi listáján szereplő titokzatos monolitokban, amelyeknek világhírét köszönheti a Csendes-óceánban, Chile partjaitól 3500 kilométerre fekvő sziget.
A Húsvét-szigeten csaknem 1000, a helyiek által moainak nevezett monolit található. A nagy fejjel rendelkező kőszobrok átlagosan körülbelül négy méter magasak, egy polinéz törzs faragta őket több mint ötszáz évvel ezelőtt. A legnagyobb szobor tíz méter magas és 74 tonna. A figurákat köralakban helyezték el a szigeten, tekintetük a szárazföld felé irányul.
A kőszobroknak otthont adó nemzeti park vezetője közvetlenül a tűzvész után azt mondta, hogy helyrehozhatatlan károkat okoztak a lángok, amelyeket állítólag szándékosan gyújtottak a világörökségi listán szereplő Rano Raraku vulkán környékén. A 163,6 négyzetkilométeres, 7750 lakosú Húsvét-sziget fő bevételi forrása a turizmus. A szigeten alig néhány hónapja oldották fel a koronavírus-világjárvány miatti lezárásokat.
Nyitókép: AFP/Rapanui önkormányzata
