Oltalom alá eshet a muranói üveg, a donegali gyapjú vagy a solingeni acél is. A világszerte elismert kézművesipari termékek esetében uniós földrajzi árujelző oltalom igénylésére eddig nem volt lehetőség, így a gyártók nem tudják uniós szinten igazolni a termékek minősége és származása közötti kapcsolatot – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerdán.
Mint írták, a borokra, szeszes italokra és mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők rendszerének sikerére építve az Európai Unió Bizottsága közzétette a kézműves- és ipari termékek földrajzi jelzéseiről szóló rendeletjavaslatát. A javaslat lehetővé tenné a régiójukhoz és hagyományos szaktudásukhoz kapcsolódó kézműves- és ipari termékek előállítóinak, hogy európai földrajziárujelző-oltalmat kaphassanak.
„Az Európai Unió nem akar lemaradni a szellemitulajdon-védelmi versenyben, amelynek Kína és az Egyesült Államok az éllovasai. Brüsszelben egyre több olyan intézkedést hoznak, amellyel az uniós tagállamok vállalkozásainak segítenek a saját márkáik oltalmazásában, ennek egyik újabb állomása lehet az uniós földrajzi árujelzők bevezetése. Bízom abban, hogy a nemzetközi, valamint a hazai gazdasági ösztönzők egyre több magyar céget sarkallnak szellemi tulajdonuk tudatosabb védelmére, amellyel még nagyobb versenyelőnyt és gazdasági hasznot szerezhetnek” – idézte Pomázi Gyulát, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnökét a közlemény.
A javaslat elfogadása esetén a fogyasztók könnyebben tudják azonosítani a minőségi árucikkeket, megalapozottabb döntéseket tudnak hozni a vásárláskor. Előrelépést jelent a foglalkoztatásban is, hiszen a földrajziárujelző-oltalom vonzóvá teszi a régiókat, segít megőrizni a szakértelmet és a munkahelyeket, ezáltal hozzájárul ezeknek a régióknak a gazdasági fejlődéséhez. A rendelet azt is elő akarja segíteni, hogy a hagyományos kézműves- és ipari áruk egyenrangúak legyenek a mezőgazdasági termékeknél már létező, oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkkel.
Nyitókép: Shutterstock/Krisztian Tefner
