Mint mondta, a mesterséges intelligencia egy újabb eszköz arra, hogy segítsen a felhasználóknak az emberi történelem során felhalmozott információkat, tudást mélyebben, gyorsabban és részletesebben megismerni. Kiemelte azonban, hogy nem a technológiának, hanem az embereknek kell eldönteni, mi az, amit ebből meg kell őrizni.
Csák János kitért arra, hogy a miniszterek megvitatták, milyen kihívások érik az európai kultúrát és identitást. „Annak ellenére, hogy az EU-ban sok vitánk van azzal kapcsolatban, mit is értünk az identitás vagy kultúra szó alatt, az összes tagállam elkötelezett abban, hogy megőrizzük azt a sajátos, megőrzésre méltó, értékes és sokszínű kultúrát, amit Európában fölhalmoztunk” – mutatott rá.
A miniszter szerint az identitást és a hovatartozást a zsidó-keresztény kultúra határozza meg Európában, ami kiegészül az ókori görögök filozófiai örökségével és azzal a „fantasztikus szervezési apparátussal”, amelyet a római jog alakított ki.
„Ezt még azok is elismerik, akik megpróbálják a múltat eltörölni. Aki nem becsüli az ősei teljesítményét, azt a jövő generáció sem fogja becsülni” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az uniós magyar elnökség célja a kulturális területen, hogy megerősítse ezt a kulturális örökséget és azon intézményeket, amelyek ezek átörökítésén dolgoznak.
„Az a helyes európai politika, amely erősíti a közösségeinket, a kötődéseinket és hovatartozásunkat, nem pedig az, amelyik folyamatosan szétveri és egyre apróbb darabokra zúzza az identitásunkat” – húzta alá. Csák elmondta, hogy Magyarország támogatja azt a javaslatot, hogy a kulturális örökség megőrzésére a következő uniós költségvetési ciklusban több pénzt kell szánni.
Hozzátette, hogy a tanácsülésen szó esett a műtárgyak megőrzéséről is. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a Hungary Helps program, amely különböző válságterületeken folyó segítségnyújtási és fejlesztési tevékenységekért felelős, nagy szerepet játszik a műtárgyak, műkincsek megőrzésében, restaurálásában, biztos helyre menekítésében.
