Ünnep relikviákkal és szoborlátogatással

Dokumentum a függetlenségről

A mindössze kétszáz példányban kinyomtatott dokumentum egyike kifogástalan állapotban van, a kew-i Nemzeti Levéltárából került elő, egy amerikai antikvárius talált rá hónapokkal ezelőtt, ám meglétét csak azután jelentették be hivatalosan, hogy megvizsgálták és katalogizálták a dokumentumot. A nyilatkozatot az amerikai kongresszus hivatalos nyomdájában, a nyilatkozat aláírásának helyszínt adó Pennsylvania State House-tól csak néhány háztömbnyire lévő Market Street 48 alatt található John Dunlap műhelyében nyomtatták. A nyomdász neve ott látható minden példány alján. 

A Függetlenségi Nyilatkozat ténylegesen az amerikai állam születési bizonyítványa, a világ történelmének egyik alapdokumentuma - mondta Edward Hampshire, a levéltár gyarmati szakértője. A nyilatkozatot a Kontinentális Kongresszus fogadta el, amely bejelentette, hogy az akkoriban Nagy-Britanniával hadban álló tizenhárom gyarmat többé nem része a brit gyarmatbirodalomnak, hanem független állam.

A függetlenségi nyilatkozatot ötvenhatan látták el kézjegyükkel, akik között olyan államférfiak voltak, mint John Adams, Benjamin Franklin és Thomas Jefferson későbbi elnökök. A John Dunlap által nyomtatott példányokat 1776. július 5-én kora reggel először az alapítóknak osztották szét. Egy példányt eljuttattak a kongresszus újságjához, a többit pedig szétosztották a volt gyarmaton, hogy felolvassák a gyarmatosítóknak és a polgárőrségnek.

A most megtalált dokumentum a huszonhatodik előkerült példány az 1776. július 4-én kinyomtatott kétszázból. A nyilatkozat 25. példányát 1989-ben egy bolhapiacon fedezték fel, és 2000-ben egy aukción 8,14 millió dollárért (1,58 milliárd forint) kelt el. Az eredeti dokumentum a washingtoni Nemzeti Levéltárban látható. A poszter méretű dokumentum megtalálásával már háromra emelkedett a brit Nemzeti Levéltárban fellelhető példányok száma. Mel Hide levéltári szóvivő elmondta, annak ellenére, hogy a dokumentum igen nagy értéket képvisel, nem fogják eladni. Nem zárkóznak el viszont attól, hogy amerikai intézményeknek kölcsönadják kiállításra.

  Ritka George Washington-mellszobor kerül kalapács alá Londonban

George Washington, az első amerikai elnök egy ritka mellszobra kerül kalapács alá a Sotheby's július 9-i aukcióján Londonban. A szakértők szerint a XVIII. század végén készült alkotás, amit pénteken, egy nappal az amerikai Függetlenség napja (július 4.) előtt tettek közszemlére a londoni aukciósházban, akár 300 ezer fontot (95,4 millió forint) is érhet egy műgyűjtőnek.

A szobor Jean-Antoine Houdon francia szobrász műhelyéből került ki, akit az amerikai kongresszus és a virginiai törvényhozók bíztak meg azzal, hogy formáljon életnagyságú szobrot Washingtonról. Houdon 1789-ben utazott Philadelphiába, ahol tanulmányokat készített Washingtonról, majd párizsi műtermébe hazatérve kisebb sorozatnyi szobor került ki a keze alól. "Nagyszerűen ábrázolta George Washingtont" - jelentette ki Carolyn Miner, a Sotheby's szakértője. Houdon Washington-sorozatának más példányai a párizsi Louvre-ban a Los Angeles Megyei Képzőművészeti Múzeumban és a Washingtoni Nemzeti Galériában láthatók.

  Újra megnyílt a Szabadság-szobor kilátója

Július 4-én, az amerikai függetlenség napján újra megnyílt a látogatók előtt a New York-i Szabadság-szobor koronája; a kilátó a 2001-es terrortámadások óta zárva volt. Óránként csak 30 látogatót engedtek fel a szabadságot és demokráciát jelképező Lady Liberty fejébe; a nagy számú jelentkező közül kisorsolták azokat a szerencséseket, akik felmászhattak a 168 fokú szűk csigalépcsőn a koronába. "Fantasztikus a kilátás" - lelkendezett a 9 éves Nica Garana bronxi diák, aki az elsők között juthatott fel a szobor tetejébe.

A 2001. szeptemberi 11-i, Amerika elleni terrortámadások után biztonsági megfontolásokból az egész Szabadság-szigetet lezárták, száz nappal később viszont újra megnyitották. A műemlék múzeumi részét és a talapzati kilátót 2004-ben nyitották meg ismét a közönség előtt, annál magasabbra, a szobor belsejébe viszont senkit nem engedtek. A Franciaországtól 1886-ban ajándékba kapott szoborhoz 2007-ben 3,2 millió turista látogatott el, 2000-ben ez a szám elérte a 3,6 milliót.

A Szabadság-szobor - a világ legnagyobb fémből készült szobra - a legfőbb turisztikai látványosságok egyike New Yorkban; a XIX. és XX. században a New York kikötőjébe hajón érkező bevándorlók milliói számára ez volt az első, amit megláttak az ígéret földjéből. A nemzeti parkszolgálat közlése szerint a fáklyás nőalak csak két évig lesz nyitva a látogatók előtt, utána ismét lezárják, hogy további biztonsági munkálatokat végezzenek rajta.

Az érdekességek közé tartozik, hogy a Szabadság-szobor arcát a szobrász állítólag anyjáról mintázta, és a szoborba évente többször belecsap a villám.