Az Úr magyar hangja - ALANIS MORISSETTE

Alanis Morissette az isten, ezt Kevin Smith Dogma című filmje óta már tudjuk. Arra termett, hogy a hangjával felvidítsa a népeket, és megtöltse az egyházi közösségek kiüresedett hitéletét. Valóban van ebben a hangban valami elviselhetetlen könnyedség, ahogy az énekesnő lényében is, annak ellenére, hogy úgy nézem, felszedett a 2004-es MÜPA-beli koncertje óta vagy tíz kilót. Ez sem a mozgásban, sem a gitározásban nem zavarta, úgy mászott a földön és ugrált a magasban a loboncát rázva, mint egy tinédzser, ironikus volt kicsit, így legalább a valaha legnépszerűbb dala, az Ironic is kapott egy kis jelentésbeli pluszt.

 

Úgy láttam, hogy ő maga is nevetett magán, mint aki tudja, hogy amint kiengedi magából az úr hangjait, nem számít, milyen körülötte a színpadi show. Na jó, most azért egy kicsit számított. Nem tudtam eddig elképzelni, hogy Alanis Morissette-koncert közben egyszer csak önfeledten arról fogok beszélgetni a mellettem állóval, hogyan öltözünk fel a Sex Pistols-koncertre, ki látott már ilyet. Aztán amikor újra követni kezdem a koncertet, meglepődtem, hogy ki az a kicsit megzuhant háziasszony a színpadon, gyorsan jöjjön valami nőszervezet a civil sátraktól és mentse meg.

 

Lehet, az volt a probléma, hogy az előtte játszó héttagú Los Angeles-i banda, a Flogging Molly olyan rákendroll műsort adott, hogy a szemben lévő kocsmapultok adták a másikat. De a felütés itt is egészen súlyos volt, pörögtek a gitárok, és Alanis úgy sugárzott, mint egy bájos kölyökmedve, aki szét fogja tépni a húrokat. Kiabált, hogy jó újra Magyarországon lenni, azt meg már az utolsó ittjártakor is elmesélte, hogy az egyik nagyanyja magyar, úgyhogy a magyar közönség részéről is nagy volt a lelkesedés, nem átallottak nemzeti zászlót lengetni az énekesnő orra előtt. Néhány régebbi számot játszott a zenekar, és közben lehetett csodálni a jóvágású gitárosokat, ahogy intelligens állat módjára zúzzák a hangszereiket.

 

Aztán nem is tudom, mi történt, de leszelídültek a viharok, andalgós, átlagos lett az egész, próbáltam arra gondolni, hogy biztos csak rossz napja van, meg hogy akkor valószínűleg a botrányosan és direkt rossz Sex Pistols-koncertet majd jobban elviselem. Apró vigasz volt, hogy a méltán népszerű és már említett Ironic című slágert együtt zengte az egész Sziget. A Flavors Of Entanglement című új album bemutatója azonban nem olyanra sikerült, mint várták volna az Alanis Morissette-rajongók. Metatron az Úr hangja most kicsit örül, ismét helyette beszélhet. Remélem azért, ha legközelebb lesz alkalma kinyitni a torkát, akkor ledőlnek az óratornyok is. Mindennek megvan a maga ideje, a turnészünetnek is. Addig meg kiheverjük valahogy a gyengébb igehirdetést, például egy másik színpadhoz megyünk.