Az agyaghadsereget, amely 1974-ben Hsziantól (Xian) 35 kilométerre keletre, kutat ásó parasztok révén került napvilágra, a modernkori régészet egyik legnagyobb felfedezésének tartják. Az első feltárást 1978 és 1984 között mindösszesen 6 hónapig végezték, amikor 1087 agyagszoborra leltek. A második feltárást 1985-ben indították, majd egy év után technikai okok miatt beszüntették. A helyszín 1987 decemberében felkerült az UNESCO világörökségi listájára és Kína egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetességévé vált.
A 230-szor 62 méteres gödör a feltételezések szerint eredetileg körülbelül hatezer életnagyságú terrakottafigurát rejtett, ezekből találtak meg több mint ezret az előző feltárások során. Ez év júniusában kezdődött meg a harmadik feltárás. Az ásatások során a három gödör közül a legnagyobbikat tárják fel, a munkálatokat legalább egyévesre tervezik. A "hadseregben" íjászok, lövészek és kocsihajtók "szolgáltak", arra voltak hivatottak, hogy segítsék az első kínai császárnak megtartani hatalmát a túlvilágon.
Csen Csingjüen (Chen Jingyuan) kínai történész új könyvében, Az igazság a terrakotta hadsereg ügyében című művében kifejti elméletét, miszerint az agyagvitézprojekt ötlete Csin Si Huang-ti egyik felmenője, Hszüan (Xuan) császárnő agyában született meg, aki 55 évvel az első kínai császár születése előtt hunyt el. A történész 63 szempontot ismertet elmélete alátámasztására, ezek mindenekelőtt az agyagvitézek hajviselete, s ruházata. A terrakotta katonáknak olyan volt a "frizurája", mint annak a kisebbségnek a hagyományos hajviselete, amelyhez a császárnő tartozott.
További érv az agyagkatonák színpompás ruházata, Csin Si Huang-ti udvarában ugyanis a fekete színű viselet dominált. A legfőbb érv azonban, hogy Hszüan volt a kínai történelem egyik leghatalmasabb uralkodónője, irányítása alatt bőség és prosperitás jellemezte az államot, így elegendő anyagi forrás állt a rendelkezésére egy ilyen nagyszabású projekt megvalósításához. Mindennek a tetejébe az agyaghadsereg eléggé távol "állomásozik" a császár föld alatti mauzóleumától.
A kínai szakértők többsége azonban nem ért egyet a történész elméletével. Liu Csancseng (Liu Zhancheng), az ásatásokat irányító régész szerint Csin-császár a terrakotta harcosok jogos tulajdonosa. "Az agyagkatonák a császár mauzóleumának területén vannak. Fegyvereiken a császár miniszterelnökének neve olvasható, s a terrakotta figurákra ugyanazok a stílusjegyek jellemzőek, mint ami a mauzóleum egészére" - sorolta az ellenérveket a régész. Ráadásul, mint Liu Csancseng rámutatott, a fekete színű ruhákat csupán jeles alkalmakkor, például különböző szertartásokon viseltek az első kínai császár udvarában, de semmiképp sem a hétköznapokon. "Nem volt szokás, hogy az emberek állandóan feketében járjanak" - mutatott rá Liu Csancseng.
